Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/13)

Hidasi Károly: A Boltzmann-féle állandó kísérleti meghatározása

- 83 ­N = 5 N = 11 k = 1,03 . 10~ 2 3 & O 3 ' K N = 3 N q= 6 k 4= 1,23 . 10~ 2 3 ^ N 0= 10 k 5= 0,92 . 10" 2 3 £ A kapott 3 átlagértéknél a hibakorlát maximumát véve k értékét 1,305 . 10~ 2 3, illetve 1,140 . 10~ 2 3 értékkel adhatjuk meg,mivel k Ii T= Cl,17 ± 0,073) . 10~ 2 3 £ 3. Összefoglaló megjegyzések A mérés közben több hibalehetőséggel kellett számolnunk, amelyeket a gya­korlatok során még pontosítani lehet, de az újra ismétlésnél célszerű az alábbiakra ügyelni: a/ Az élek meghatározásánál a hibakorlát 10 3 cm nagyságrendű, ez nem nagy, s így a k_ értékének meghatározásánál elhanyagolható. b/ A Mohr—Westphale mérleggel csak ezred pontosságig mérhetünk. c/ Wiegner-készülék házilag készült, a nívódifferencia leolvasása nem lehet teljesen pontos. d/ Az ülepedési idő mérése a "gyors" reakció miatt +_ (1-2) sec-mal elto­lódhat. c/ A többszöri mérésnél az oldat sűrűségének (kikeverésének) pontos meg­határozása, illetve egymástól való eltérése hibákat okozhat. Tapasz­talatunk azt, hogy ha sűrűbb az oldat, akkor pontosabb eredményt ka­punk, de 1,15-1,16-nál töményebb sem lehet, mert akkor az eltérés ro­hamosan nő az irodalmi értéktől. A mérési eredményeink a főiskolai oktatás céljának és módszerének megfe­lelően alakultak. A cikk összeállításához szükséges mérési adatokban és számításokban V í g h Mária volt főiskolai hallgató nyújtott nagy se­gítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom