Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/13)

Hidasi Károly: A Boltzmann-féle állandó kísérleti meghatározása

- 72 A mérési eljárás könnyebb megértése céljából rövid elméleti anyagot szükségesnek tartok ismertetni. A tárgyalás két részre tagozódik: I. A Boltzmann-féle állandó meghatározásának rövid irodalmi áttekintése. II. A Boltzmann-féle állandó gyakorlati meghatározása. I. 1. kolloidok elméletének alakulása 1749-1861-ig Kolloid állapotban lévő rendszereknek nevezzük mindazon rendszereket, amelyekben 500 és 1 m/u között váltakoznak a részecskék méretei. Ezekben a mérettartományokban a részecskék a molekuláris méreteknél még nagyobbak. [io] A legelső tudományosnak tekinthető irodalmi mű 1749-ben jelent meg. Nagyrészben az arany kolloidoldatának képződésével foglalkozik. A szerző leírja, hogy "ha egy csepp aranyoldatot olyan nagy mennyiségű vízzel elegyítünk, amelyben az aranyat sem látni, sem ízlelni nem lehet, a víz egyetlen egy csepp ónoldattól mégis minden részében vörösre festődik". Ez világosan bizonyítja, milyen rendkívül kicsik lehetnek a részecskék. t43 A fémszulfidok kolloidoldatainak képződésére'vonatkozóan 1785-ben tettek először megfigyeléseket. 1789-ben már adatokat találunk arra vonatkozóan, hogy a kénhidrogén vizes oldatainak oxidációja következtében tejszerű oldat keletkezik. Ritter 1804-ben a galvánelemekre megállapítja a redukció folytán történő fémkiválást és oldódást. Davy úgy nyert kolloid bóroldatot 1809-ben, hogy bórsavat káliummal olvasztott össze, és az olvadékot vízzel mosta. Egy évvel később Oberkamf aranykloridot hidrogénnel és foszforhidrogénnel redukált, így különféle színű kolloid aranyoldatokat állított elő. 1824-ben állítják elő a bór kolloidoldatát, egy évvel később a szi lícium, szilíciumoxid és molibdénsav kolloidoldatát. Ugyanebben az évben Fischer figyelte meg, a fémek kolloidoldatainak képződését más fémekkel