Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/12)
Zaják Etelka: I. évfolyamos orosz szakos hallgatók szókincsének fejlesztése audiovizuális módszerekkel
- 101 - í év rövid időnek bizonyult ahhoz, hogy az újonnan tanult lexikát is biztonságosabban használják fel a kísérleti csoport tagjai. A pozitív eltérés, mint tendencia joggal kelt reményt bennünk, hogy még jobban összeállított szókincsfejlesztő laborgyakorlatokkal, s még exaktabb mérési módszerekkel, hosszabb távon pontosabb, egyértelműbb képet lehet majd kapni a technikai eszközök ilyen irányú előnyeiről is. Természetesen érdekes lett volna a szófaji kategóriák vagy a szógyakoriság szempontja szerinti szókincselemzés is, de ez a kérdéskör a mi bizonyítási eljárásainkhoz nem volt elengedhetetlenül szükséges. Egy újabb tanulmányt igényelne ez a probléma. A hallgatók nyelvi nehézségeinek túlnyomó része az igék területéről adódik. Az ún. új szavak nagyobb része sem ige (hanem főnév, melléknév), legfeljebb csak a régiek alkalmazási köre bővült. Igaza van Köllő Mártának, amikor kijelenti: "ez nagy veszély, hisz igék nélkül megbénul az élő (2) beszéd" "... az ő segítségükkel élnek a főnevek és él a beszéd. A mi főiskolánk hallgatóinak véleménye is megegyezik az ELTE hallgatói 98 %nak véleményével: a féléves szovjetunióbeli (vlagyimiri) részképzés idején az igehasználat különböző problémáival küszködtek. Egyetértünk a mű szerzőjével: "Az egészséges szókincsfejlesztés a nyelvtanulás egyik alapvető problémája. Ehhez viszonylag kevesebb konkrét főnévre és több igére van szükség. Az igékből az érzelmi, akarati aspektusok kifejezéseire, a szükségesség, az értékelés szavaira nagy figyelmet kell fordítanunk a tanulás elejétől kezdve. Az igék sokrétű gyakorlása, interiorizálása az egyik legfontosabb feladat. A szókincs szegénységének okait keresve nem tudunk egyszerűen válaszolni a "miért?" kérdésre. Úgy érezzük, sok összetevője van e problémának, amelyek mind objektív, mind szubjektív okokra is visszavezethetők. Az általános és középiskola hosszú ideig régi könyvekből tanította az orosz nyelvet, s az új tankönyvek tanítási metodikája csak lassan érett meg. A mi vizsgált hallgatóink még ebben a "kísérleti" szakaszban sajátították el a középiskolai anyagot. Azóta szerecsésen megnőtt az orosz nyelvtanulás iskolai szakasza (már az általános iskola 4. osztályától tanítjuk az orosz nyelvet) és ha már valamennyi osztályban az új tankönyvekből taníthatunk, feltehetően javulni fog a helyzet. Az új tankönyvek témakörei majd közelebb állnak a tanulók érdeklődéséhez, és a nyelvtani-