Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/08)

Radics Lajos — Gáti János: Fajta használat és fajtaváltás Szabolcs- Szatmár megye almatermesztésében

- 53 ­tásban, a területegyenkénti tőszánnövekedésben. Megháromszorozódott a hektáronkénti gyümölcsfák száma, s a terméshozamok közel kétszeresére emelkedtek. Szabolcs-Szatmárban sok gondot okozott ez a változás, sok vitát vál­tott ki, nehezen indult a termőkaros orsó bevezetése, pedig ebben az idő­ben a fejlett európai almatermesztő országok már az intezívebb koronafor­mákat, a sövényeket alkalmazták. Ez az egy-két évtizedes késés a faalakok és koronaformák korszerűsí­tésében nem jelentett volna gondot, ha a fejlesztésben a tárgyi feltéte­lek, (alany, talaj stb.) nem hatottak volna visszahúzó erőként. Mire a hazai és külföldi tapasztalatok alapján megindult volna a megyében a leg­korszerűbb koronaformák bevezetése, addig az almatermesztés fejlesztési lehetőségei beszűkültek. A fejlesztés nem állhat le a korszerűtlen, gazdaságtalanul üzemeltet­hető ültetvények selejtezésével, ezzel párhuzamosan korszerű karcsú orsó és szabad orsó létesítése szükséges, új nagy teljesítményű fajtákkal. Az az üzem lesz versenyképes, amely az ültetvényselejtezés mellett olyan korszerű gyümölcsöst is telepít, mely 25-30 to/ha almát termel ki­váló minőségben. Fajtahasználat a Szatmárkert taggazdaságaiban A Szatmárkert taggazdaságaiban termesztett almafajták összetételét két időszakra bontva elemeztük: a/ Megvizsgáltuk az 1974 előtti telepítések b/ és 1974-1985-ig létesített ültetvények fajtaszerkezetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom