Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)
Kozári József: Földbirtokviszonyok Egerben az 1888-ban keletkezett kataszteri telekkönyv alapján
- 83 befolyásolják. Általában a belvárosiak kezén vannak a jobb minőségű területek, de ellenpélda is akad, pl. a 30-40 holdas kategóriában. Ha az egy főre eső kataszteri tiszta jövedelmet vizsgáljuk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy csak egy olyan birtokkategória volt Egerben, melynek tulajdonosai nem tudtak megélni a pusztán földjükből származó összegből. Ezek pedig az 1 kat. holdnál kisebb területtel rendelkezők voltak. Az átlagosan 1,21 Ft kataszteri tiszta jövedelemből, melyet magukénak mondhattak, az egri piacon legfeljebb 15 kg durva búzalisztet, vagy 20 kg rozslisztet, esetleg 30 kg kukoricalisztet vásárolhattak, de a legolcsóbbnak számító birkahúsból sem tellett többre 4 kilogramnál.^ Ezt az összeget tehát egyéb jövedelemforrásokkal kellett kiegészíteni. Még abban az esetben is így kellett történnie, ha figyelembe vesszük, hogy a tényleges jövedelem sokkal magasabb volt a kataszteri tiszta jövedelemnél, hiszen ha egy néhány évtizeddel későbbi mezőgazdasági szakkönyv kimutatása szerint számoljuk ki a tiszta jövedelmet, akkor e legkisebb kategória birtokosainak csak a szőlőből származó jövedelme meghaladta a 16 Ft-ot.^ Növelte a jövedelmet az a tény is, hogy aki maga művelte szőlőjét, az megtakarította a művelési költség jelentős részét is. Hogy mi módon lehetett a földből származó jövedelmet kiegészíteni, arra a korabeli források adnak magyarázatot. Tehát: "Eger lakosainak nagy része az ún. szőlőkapások, tisztán szőlő-művelés által keresett napszámjaikból élnek, alig találtatik Egerben tisztesebb rendű polgár, ki hivatala, vagy mestersége mellett szőlőt is ne míveltetne. 1, 7 "A szőlők túlnyomóan 1-5 holdnyi területtel, gazdájóknak a megélhetésre kellő jövedelmet biztosítottak; mert e mellett még idejek maradt még napszám-munka, és D a nyári alföldi aratásnál, szép mellék keresetre is." Az egyes kategóriák közötti különbséget jól mutatja, ha a legkisebb kategória kataszteri tiszta jövedelmét egynek véve a többihez mérjük. így megállapíthatjuk, hogy az 1-5 holdas birtokos 13-szor, az 5-10 holdas 52szer, a 10-15 holdas 93-szor, a 15-20 holdas 133-szor, a 20-25 holdas 173-szor, a 25-30 holdas 191-szer, a 30-40 holdas 189-szer, a 40-50 holdas 699-szer, az 50-100 holdas pedig 586-szor volt gazdagabb az 1 holdat el nem érő parcellával rendelkező társánál. Ezek az eltérések pedig egyben társadalmi különbségeket is tükrözhetnek. Tükrözhetnek, de nem minden esetben kell, hogy tükrözzenek. A hóstyák esetében még megengedhető annak
