Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Kozári József: Földbirtokviszonyok Egerben az 1888-ban keletkezett kataszteri telekkönyv alapján

- 81 Eger határában terült el földbirtoka- Az azonosítás elvégzése a tulajdonosok számán túl, az eddig ismertetett földbirtokviszonyokban is eltolódásokat eredményezhet majd.

4 A jogi személyek kezén lévő a környező községek határában fekvő 26253,96 kat. holdat 3345,48 kat. hold szántó, 44,95 kat. hold kert, 1406,68 kat hold rét, 17,26 kat. hold szőlő, 3489,05 kat. hold legelő, 17309,45 kat. hold erdő és 441,08 kat. hold földadó alá nem eső terület alkotta. E latifundiumnyi területen az egri Érsekségen és az Egri Főkáptalanon kívül még két, — Eger határában földingatlannal nem is rendelkező — egri jogi személy, a Kisprépostság és az Egri Érseki Papnevelde osztozott, de Eger Rendezett tanácsú városnak is volt néhány hold legelője Ostoros község határának Nagy-Rakottyás nevű dűlőjében. A jogi személyek esetében könnyű megállapítanunk, hogy az Eger vonatkozásában felvázolt földbirtokviszonyok a Papnevelde 1340 holdas nagy- és a Kisprépostság 500 holdas középbirtokával módosulnak, míg az érsekség és a káptalan Egerben fekvő birtokai jelentősen bővülnek. A bővülés mértéke pedig akkora, hogy e két jogi személy Egerben található, nem kis kiterjedésű birtoka eltörpül mellette. A természetes személyek vizsgálatakor sajnos csak és kizárólag Eger belterületére és határára vonatkozó megállapításokat tehetünk, de ez esetben is sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a legfontosabb és legizgalmasabb kérdés, a tulajdonosok eredeti foglalkozása forrásunkból nem derül ki. A belterület egyes városrészeihez tartozó földterületek, és az azokon található objektumok vizsgálata azonban következtetni enged az ott lakó többség gazdasági tevékenységére. A legszembetűnőbb különbség a Belváros és a hóstyák lakosságának életformája között fedezhető fel. Míg az előbbi kifejezetten városi település, addig az utóbbiak mezőgazdasági jellegüknél fogva inkább a falvakhoz közelítenek. A Felnémeti és a Hatvani negyed pincéi szőlőtermelésre és borászatra, a Makiári negyed kertjei viszont zöldség és gyümölcstermelésre engednek következtetni. A Cifra és Sánc negyed házainak alapterületei viszont a faluvégi napszámos viskókat vetítik a vizsgálódó elé. Ez a különbség teszi szükségessé, hogy a birtokosok lakóhely szerinti megoszlását is megvizsgáljuk. A 0-1 holdas kategóriában a tulajdonosok 45,75 %-a (1094 fő) belvárosi, 54,25 %-a (1297 fő) pedig külvárosi. Az előállítható kataszteri tisz-