Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Kozári József: Földbirtokviszonyok Egerben az 1888-ban keletkezett kataszteri telekkönyv alapján

- 79 kertek 4,44 Ft-os, a rétek 2,25 Ft-os és a szőlők 123,16 Ft-os jövedelméből állt elő. 30-40 kat. hold közé eső területtel a Ciszterci Rendű Szerzet, a Minorita Rendű Szerzet és Heves megye rendelkezett. A kezükön lévő föld összesen 101,52 kat. holdat tett, melyet 18,42 hold szántó, 11,94 hold kert, 6,18 hold rét, 28,30 hold szőlő, 4,05 hold legelő és 32,63 hold földadó alá nem eső terület alkotott. A kataszteri tiszta jövedelemből való részesedésük 689,38 Ft volt. Ezt az összeget a szántók 106,54 Ftos, a kertek 83,49 Ft-os, a rétek 21,41 Ft-os, a szőlők 475,91 Ft-os és a legelők 2,03 Ft-os jövedelme adta. Az egyetlen középbirtokkal, azaz 500-1000 kat. hold közé eső területtel az Egri Főkáptalan birt. A kezén lévő 896,56 kat. hold 540,86 hold szántóból, 6,63 hold kertből, 93,45 hold rétből, 53,90 hold szőlőből, 146,64 hold legelőből, 0,35 hold erdőből és 54,71 hold földadó alá nem eső terüleltből állt. Ez a földvagyon igen tekintélyes jövedelmet, szám szerint 7736,72 Ft-ot biztosított tulajdonosa számára. A szántók 5186,15 Ft-ot, a kertek 51,10 Ft-ot, a rétek 1005,52 Ft-ot, a szőlők 1170,90 Ftot, a legelők 297,91 Ft-ot, az erdők pedig számokban alig kifejezhető 12 krajcárt jövedelemeztek. Az egri földek 25,91 %-át elfoglaló két nagybirtokon az Egri Érsekség és Eger Rendezett Tanácsú Város osztozott. A kezükön lévő 2690,16 kat. hold 5531,02 Ft-ot jövedelmezett, melyből 273,02 Ft, 77,26 kat. hold szántó, 590,59 Ft 54,88 kat. hold kert, 569,21 Ft 76,82 kat. hold rét, 263,76 Ft 26,54 kat. hold szőlő, 1991,76 Ft 852,70 kat. hold legelő, 1865,45 Ft pedig 1174,66 kat. hold erdő jövedelme volt. Viszonylag magas, 15,88 % volt a földadó alá nem eső területek aránya, amelyek 427,31 kat. holdat képviseltek. A város tulajdonában jórészt tehát földadó alá nem eső területek (33,42 %) és legelők (61,99 %) voltak, míg az Érsekség földjeinek nagy részét erdők (73,85 %) borítottak. Ennek megfelelően a kataszteri tiszta jövedelem legnagyobb része a város esetén a legelőkből, az Érsekség esetén pedig a szántókból származott. Összegezve a jogi szemsélyekről mondottakat megállapíthatjuk, hogy az 1 hold alatti kategóriában érdemleges művelés nem mutatható ki. Az alacsonyabb kategóriákba tartozó földjeiket szőlő, kert és szántóművelés útján hasznosították, míg a középbirtok szántó, legelő és rét, a nagybirtok