Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Csesznokné Kukucska Katalin: Adalékok a népiskolák és néptanítók hely-zetéhez Heves megyében 1880-1914 között

- 67 Ugyancsak a tanfelügyelő gondolata volt, egy tanszermúzeum felállítása, hogy így egy osztatlan népiskolát mintaként mutassanak be. Ezt előbb Egerben a halaspiaci iskolában akarták felállítani, végül is Gyöngyös kedvezőbb ajánlatot tett, így itt állították fel a Mátra Egylet helyiségében. A tanszermúzeum, kellő támogatás híján bezárta kapuját, és a helyiségből lomtár lett. 1913 a béke utolsó éve, s az örvendetesnek indult fejlődés megállt, 1914-ben. A tanítók többségének hadba kellett vonulni. A hadba vonult néptanítókat legtöbb helyen, ahol több tanerős volt az iskola, osztályösszevonással, vagy váltogató tanrendszer alkalmazásával helyettesítették, és az anyagi erő hiánya miatt, csak igen kevés helyen alkalmaztak helyettes tanerőt. Sok helyen a lelkészek látták el a tanítás nehéz munkáját. Helyettesítettek okleveles óvónők, községi jegyzők, hitoktatók, IV. éves képzős hallgatók, itt-ott a községben működésben levő rnás jellegű iskolába utalták a tanulókat. Sok helyen a helyettesítés szükségtelenné vált, mivel hogy a hadbavonult tanítók osztályának növendékeit (IV. VI. oszt.) nem iskolázták be. A háború ideje alatt az iskolába járás általában országszerte nem volt rendesnek mondható, mert legtöbb helyen a szülők éltek a 3.930/1914. sz. rendelettel, amelynek értelmében a tíz évesnél idősebb gyermeket felmentik az iskolábajárás alól.