Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Bozsik Rafael: Megjegyzések Augustinus történetszemléletéhez

- 7 egyáltalán nem törvényszerű, nem is követelmény a használati érték megegyezése a teremtmény! tökéletesség értékszintjével. Szellemesen jegyzi meg, hogy az ember nem egérrel, hanem gabonaneművel telten szereti látni kamráját, ámbár tudjuk, ez előbbeni lény áll a léthierarchia megasabb fokán. Különösen kedvező lehetőség kínálkozik itt arra, hogy Augustinus értelmezésének általános kérdéseihez tegyünk némi kitérőt, nevezetesen a görög filozófiai hatás túlzott mértékű hirdetéséhez. Ha ezt a nézetet vallanánk, citálhatnánk máris Arisztotelészt, s mondhatnánk: íme, őt fogalmazza újjá egyházatyánk. Csakhogy, maga Augustinus teremt világosságot, amikor megjelöli a Biblia egy textusát, mint fejtegetéseinek elméleti alapját.^ A földi lények eddig vizsgált rendszerének legfelső szintjén az ember áll, akinek lényegét a neoplatonizmus tanításainak szellemében fogalmazza meg. Az emberben így sajátos kettősség tűnik fel, mivel lélek és test egységéből áll. A lélek — aminek egy-egy oldala értelem, emlékezet, akarat — az angyalokhoz teszi hasonlatossá, a test viszont az állatokhoz. Ez utóbbi nem peioratív, becsmérlő megállapítás, hanem az Augustinus által vázolt "természet rendje" szerint való klasszifikálás. Az ember eszerint ugyanis híd a földi világ és a menny lakói között, ő az, aki egyszerre viseli két szféra jellegzetes jegyét, mivel az Isten, "... természetét mintegy középnek teremté az angyalok és az állatok között". Nagy gondot fordít arra, hogy a két fő emberi alkotórész egymással való kapcsolatát bemutassa. Emiatt tisztázza a lélek és a test egymáshoz való viszonyát. Legfontosabb alapelv az előbbi dominánciája. Mint említve volt, az ember a test szerint az állati lényekkel hasonlatosságot mutat, ezért a testre is érvényes a megállapítás: "De mivel az ember eszes lélekkel bír, mindazt ami vele és az állatokkal egyaránt közös, alárendeli q az eszes lélek békéjének...". Kiderül azonban, hogy a test szónak kettős értelme van nála. Szűkebb értelmezésben a test csak rész, tágabban pedig a teljes egész: a szűkebben vett jelentés szerinti emberi test és az emberi lélek összessége. Értelmezésében a Bibliára támaszkodik, amint az a XIV. könyvbeni hivatkozásból kitűnik: "Testnek nevezi ugyanis (ti. a Biblia) nemcsak a földi és halandó lények testét, ... hanem ezenkívül is sokféleképpen él e név jelentésével, mely ... gyakran magát az embert is, vagyis az ember természetét testnek nevezi, az egészet véve rész he-