Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Kriston Pál: Vasútépítések Heves megyében a dualizmus korában

- 49 39 raknál összekötő lo- vagy gőzerejű vasút előmunkálati engedélyét. Keglevich még 1868-ban is az eger—putnoki vonal tervének a képviselőház elé terjesztését kéri, rövidesen megromló anyagi helyzete miatt azonban lemond tervéről. így ez az ésszerű elképzelés az 1870-es évek megváltozott pénzügyi-anyagi körülményei között a feledés homályába merült. Az 1880-as évek elején az egri Általános Ipartársulat veszi pártfogásába az ügyet. 1882-ben most már az Eger-Nádasd közötti összekötő vasút előmunkálataira kér és kap engedélyt a közlekedési minisztériumtól.^ Az engedélyezés után lázas szervező munkába fognak Egerben, vasúti bizottságot alakítanak, közgyűlési határozat, emlékirat születik. Pénze ugyan nincs a városnak, de bízik egy, a vasút építése iránt érdeklődő belga pénzintézet szándékának komolyságában. A szép reményeket lelohasztja, hogy egy ellenlábas vasúti konzorcium, a Gyürky-Károlyi-féle érdekeltség születik, amely Eger kikerülésével egy egészen más vonalon, Kál-Parád-Terenye, majd Párádról Sirok és Ózd érin44 tésével teremtené meg a kapcsolatot Borsod-Gömör vármegyékkel. A konkurrencia megjelenése újabb lökést ad az egri érdekeltségnek a cselekvésre. Nagy küldöttséget indítanak a minisztériumba, melyet Tisza Kál45 man es Kemeny Gábor is fogadott. Az 1885-ös képviselőházi vita során nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány a Mátrai Vasutat, illeltve gróf Károlyi Gyulát támogatja. Hiába szólalt fel Szederkényi Nándor és Mocsáry Lajos az egri érdekeket védve, hiába hangsúlyozták, hogy a kormány és majd a törvényhozás is a magánérdeket részesíti előnyben egy nagyobb tájegység érdekével szemben, továbbá, hogy "a kormány kedveskedni akar egy nagy uradalom birtokosának" az által, hogy nyári mulató helyét könnyebben elérhetővé teszi a vasút - , 46 reven. Ugynakkor az egrieknek is el kellett gondolkodni azon, amit Ivánka Imre képviselő mondott, hogy harcolnak egy másik érdekeltség ellen, amely egy vonalat állami támogatás nélkül hajlandó megépíteni, míg az egri érdekeltség nem tud megnevezni senkit, aki a vasutat Egertől vezetné tovább. Az 1880-as évek végén, sőt még az 1890-es években is csupán ott tartanak az eger—nádasdi vasutat illetően, hogy költségterveket, helyszíneléseket végeztetnek, s ismételten előmunkálati engedélyekért folyamodnak. 1899-ben jelentkezik egy vállalkozó, Márkus Ágoston mérnök és társai,