Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Kriston Pál: Vasútépítések Heves megyében a dualizmus korában

- 44 ­elkészítette, s azt remélve, hogy az építési megbízást ők kapják, a mi­20 nisztériumhoz benyújtotta. A pénzügyminisztérium hajlandónak mutatko­zott a terv megvásárlására. Az építési megbízás elnyerése esetén Forgách 1.000 Ft-ot, más vállalkozó megbízása esetén 2.000 Ft-ot kért mérfölden­21 ként a tervért. A minisztérium maximum 1.200 Ft-ot lett volna hajlan­dó mérföldenként fizetni, így valószínűleg megegyezésre, illetve a kivi­teli tervek megvásárlására nem került sor, legalábbis a közmunka és köz­lekedési minisztérium hiányos anyagából erre nem derül fény. Ilyen előzmények után fogott a megbízott vállalkozó Weikersheim 1868 má­sodik felében a pest—miskolci fővonal második vonalrészének a kiépítésé­hez, miután a pest—hatvani szakaszt a Magyar Északi Vasúttársaság 1867­ben már átadta. Weikersheim hozzávetőlegesen az egyenes irányt tartva, Hatvan után Hort­Vámosgyörk-Adács-Karácsond-Ludas-Kál-Füzesabony érintésével vezette a va­súti vonalat át Heves megye déli részén. A Vasútépítészeti Igazgatóságnak nem volt könnyű dolga az irány kitűzésekor, mert előbb Hatvan, majd Kom­polt kérte a nyomvonal részleges megváltoztatását, határuk kímélésére és 22 vedelmére hivatkozva. Nem volt egészen folyamatos és zökkenőmentes az építési vállalkozó anyag­gal (talpfák, szálfák) való ellátása sem. Lassította a munkát a hadügymi­nisztérium Vámosgyörk és Ludas állomásokon ágyú-rakodó építése iránti igénye, továbbá egy-két nagybirtokos (Deutsch Ignác, Batthyány József) kártérítésével kapcsolatos huzavona, valamint Adács község panasza, mely még a képviselőházhoz is eljutott és közel 25 hold szántó és legelő elvé­telével, illetve a Kovách László féle birtok szándékos kikerülésével és kímélésével vádolta a nyomvonalat kijelölő Vasútépítészti Igazgatósá­23 got. Nagy tehertétel volt az építtető részére a hatvani pályaudvar megépítése. Kiderült ugyanis, hogy az eredeti terveket módosítani kell és a pályaudvar bővítése szükséges. Erre a munkára Gregersehn Guilbrandt építési vállalkozóval kötöttek szerződést. Gregersehn azonban csődbe ju­24 tott, így csődtömeggondnoka fejezte be a munkát. Mindezen nehézségek ellenére 1869. november 26-én megvolt a próbamenet, december 11-én pedig 25 a rendőri bejárás Hatvantól Miskolcig. Mikorra elkészült a hatvan—miskolci vasúti pálya, létezett már a Magyar Királyi Államvasutak, a miniszter 1869. október 31-i rendelete alapján,

Next

/
Oldalképek
Tartalom