Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Kriston Pál: Vasútépítések Heves megyében a dualizmus korában

- 39 KRISTON PÁL VASÚTÉPÍTÉSEK HEVES MEGYÉBEN A DUALIZMUS KORÁBAN A tőkés nagyipar létérejöttének, az ipari forradalom kiteljesülésének 1880-90-es éveket megelőző előkészítő szakaszában a mazőgazdaság modernizálása és a hitelrendszer kiépítése mellett legfontosabb feladata és követelménye a modern infrastruktúra megteremtése volt. Ezen belül is elsősorban a növekvő szállítási igényeket és lehetőségeket mindjobban kielégítő és megteremtő közlekedési hálózat létrehozása vált elengedhetetlenné. A korszerűség pedig azt diktálta, hogy a közlekedés átalakítása a vasutak elterjedését, az országos, s ezen belül a regionális, tehát megyei- vasúthálózatok kiépülését eredményezze. E cél megvalósítása a Habsburg birodalomban, s így Magyarországon is közép-kelet-európai viszonylatban elég korán, már az 1830-40-es években elkezdődött. Európának ezen a részén a tőkés átalakulás viszonylag rövidebb időtartama, felgyorsítottabb üteme, a nyugat-európaitól eltérő elzőményei nem az ipari forradalmat lezáró folyamattá teszik a modern vasúthálózat kiépülését, mint pl. Angliában, hanem éppen ellenkezőleg, mintegy a modern nagyipari átalakulás nyitányának, a gazdaság ipari szférája többi ágazatát előrelendítő, kihívásával felgyorsító katalizátorának. Vasútépítési tervek és megvalósulásuk 1848 előtt, s a forradalom időszakában Birodalmi szempontokat és az osztrák élelmiszerimport igényeit figyelembe véve indult el a magyarországi vasútépítés.

1 Első vasúttörvényünk 1836-ban 13 vasúti vonal kiépítését kívánta előmozdítani. Már e tervbe vett 13 vonal egyike volt az észak-északkeleti, Galícia felé Pest-Miskolc-Kassán át vezető, mely Heves megyén is áthaladt ? volna. Széchenyi 1848-as nagyívű vasúti elképzelésében is a hat fővonal egyikeként szerepelt a pest-miskolc-kassai összeköttetés megteremtése.