Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)
Bozsik Rafael: Megjegyzések Augustinus történetszemléletéhez
- 17 lam és a földkerekség fokozatát." 5 7 Ezek közül leginkább az első iránt viseltetik pozitív érzésekkel, s fenntartásai különösen az állammal szemben vannak. Ez utóbbinak ellenszenvvel figyeli két törekvését: önmaga abszolutizálására irányuló hajlamát és határainak hódítás útján történő öncélú növelését, minthogy sajátos összefüggést lát a kettő között: "Ha tehát a ház ... nem biztos menedék a bajban, hogyan lehet az a város, mely minél nagyobb, annál jobban van terhelve törvényszéke polgári és 38 vétségi ügyekkel". így érkezünk el ahhoz a ponthoz, hogy szemügyre vehessük az augustinusi államelmélet legfontosabb kérdéseinek implicit és explicit kifejtését. Ide vonatkozó megjegyzéseit nem ritkán a társadalomról szóló vélekedéseinek kontextusába ágyazva, mintegy passim fejti ki, bár sokszor igen terjedelmes részletekben: Elmélkedésének legnagyobb jelentőségű nóvuma, hogy az állam nála elveszíti azt a nemes platinát, mely az ókori politikai gondolkodás áramában rakódott rá, megszűnt princeps szerepe a társadalommal szemben, sőt a társadalmat kiszolgáló, annak alárendelt, s így egyáltalán nem öncélú szervezetnek látja, illeltve ilyennek rajzolja kívánt képét. Az, amelyet eddig, mint az állampolgári szolgálat legmagasztosabb célját tüntettek fel, az mostanra immár az abszolútum magaslatáról pusztán a relatívum, az eszköz szerepkörének régióiba száműzetett. Ezzel a Hippo Regius falai közt szinte nem pihenő toll egy újszerű államelmélet gondolatkörét hagyta örökül az utókorra, aminek leglényegesebb eleme, hogy az állam — persze csak gondolati síkon az Istentől teremtett, s az Isten parancsait és őt mint legfőbb értéket követő társadalom üdvösségvágyának szolgálója, az üdvösség elérésének csak másodrangú emanátora lett az elsőnek számító egyház mellett. Az állam keletkezéséről alkotott gondolataiban a Káinról mondottak engednek betekintést. Szerinte ugyanis Kain alapította az első várost — s szerzőnk terminológiájának értelmében mondhatjuk — városállamot. Ennek neve Augustinus szerint tulajdont jelentett. így tehát nem csupán az állam funkcionálását, de részben keletkezését is a tulajdonnal, az anyagi javakkal állítja kapcsolatba. Az erre irányuló állami aktivitását — mint láttuk — szükségesnek tartja, engedelmességre intve mindenkit e téren. Másrészt elismeri azt az állami tevékenységet is, amelynek célja a nyugalom, egyfajta béke fenntartása. Mindebből kitűnik, nála az állam abszolutértékében semleges kategória. Mint megállapítja: "Isten ad országot a jóknak
