Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/06)

Bozsik Rafael: Megjegyzések Augustinus történetszemléletéhez

- 15 hatott a földiével közös vallási törvényeket, ebben tehát kénytelen volt 29 attól eltérni..." Tehát a vallási kérdések, pontosabban az igaz Isten iránti feltétlen vonzalom, köteles szeretet és maradéktalan hűség az, amiben nem lehet engedményt tenni, az igazak részéről. Augustinus nem egy sajátos, csak verbális szinten megvalósuló "imitáció Christi"-t követel, hanem mindenben a legteljesebb engedelmességet az isteni törvényeknek, így tehát az Istentől eredt természeti rendnek is. Az eltérés bemutatása után feltárja az azonosságot is. Van egy olyan szektor, ahol mindkét csoport érdekei — ha teljesen nem egyeznek is meg — szinte infinitezimális mértékben térnek csak el bizonyos határokig. E téren indokoltnak látja a legteljesebb együttműködést. Szerinte Isten "városa" a "... földi város törvényeinek — melyek szerint a halandó javak kiszolgáltatása végeztetik — engedelmeskedni nem habozik, hogy így ... a hozzá tartozó ügyekben is fenntartassák az egyetértés mindkét város között"."

5

0 Erre utalva írja: "... mindkét város egyaránt él a földi javakkal vagy kínzatik a földi bajokkal"."

5'

1' így tehát az a képletes asszimptota, melyhez mindkét embercsoport érdeke simul, nem egyéb, mint az anyagi javak s a velük kapcsolatos kérdések. Ez utóbbiak az anyagi javakhoz fűződő emberi viszonyok egy-egy sajátos aspektusát adják. így ide sorolandó a termelés megszervezésének, elsajátításának, elosztásának és felhasználásának köre is. Itt került leginkább közel annak, meglátásához, amit a mai tudományban redisztribűcióként divat emlegetni. (Külön jellegzetesség, hogy az állam létrejöttének egyik okát, illetve az állam egyik feladatát is ebben látja bölcselőnk.) Az anyagi javak egyforma szüksége az emberi természet azonosságából fakad, pontosabban annak egyik részéből: a testi szférából, a test szintjén honos béke fenntartásának természettől rendelt szükségességéből. Ez a béke pedig — a szűkebb értelemben vett — test kívánságainak kielégítése útján, elsősorban az anyagi javak felhasználásával érhető el. Azonban az egység már nem áll, ha az anyagi javakat felhasználó emberek motivációját vizsgáljuk. Kiderül, testük működésének zavartalanságát nem azonos célból akarják az egyes individumok. Augustinus kijelenti: "a ... halandó életünk fenntartásához szükséges dolgoknak mindenkire nézve egy a használata, a használat célja azonban 32 igen különböző. Másutt: "A jók ugyanis arra használják a világot, hogy az Istent élvezhessék, a rosszak ellenben arra akarják használni Is-