Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Kiss László: Lenin nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontja kiala-kulásának és fejlődésének néhány kérdése 1912 előtt

- 94 ­u.; LÖM. 7. 405. o.) A "kaukázusi" Knunjanc azt hagsúlyozta, hogy a terü­leti autonómia fegyverül és konkrét programul szolgálhat az Oroszország­tól elkülönülni nem akaró népek, nemzetek, illetve a szociáldemokraták számára a különböző nacionalista, föderalista vagy (a politikai elkülönü­lést propagáló) szeparatista nézetek elleni harcban. (BURMISZTROVA 1962, 309. o.) Az OSZDMP II. kongresszusát követően Lenin nemcsak szervesen beépí­tette nemzeti koncepciójába a területi autonómia követelését, hanem 1905 után — az agrárkérdésben újból fellángoló vita során, mivel az a centra­lizálás és az autonómia kérdését is érintette — néhány ponton tovább is fejlesztette azt. Többek között kifejtette, hogy a helyi önkormányza­tok jogköréről, a nemzetiségi földek "zemsztvósításáról" stb. szóló tör­vényeket a központi, pétervári parlamentnek kell majd kiadni, amely a földbirtoklásra, a földhasználatra stb. vonatkozólag általános érvényű szabályokat állapít rnajd meg "az állam egész területére", míg a földdel való rendelkezés jogát (a minimális program 3, és 9. pontjai értelmében) "a helyi és területi önkormányzati szerveknek adják át". A helyi különb­ségekkel számoló részletes szabályok megalkotása, a nacionalizált földek gyakorlati kiosztása vagy a telkek elosztása, a települési feltételek, az adókivetési szabályok megállapítása stb. — mindezek elkerülhetetlenül az államhatalom helyi és területi szerveinek a kezébe mennek majd át. (LÖM. 16. 224, 290-291, 363. o.; LÖM. 12. 244. o.; LÖM. 17. 247. o.) Ebben a (népesség többségét kivető) parasztság teljes uralmát biztosító centrali­zált demokratikus államban tehát, ahol mind a központban, mind vidéken teljesen következetesen megvalósítják majd "a demokratizmus teljesen egyenlő fokát", mindezekben a felsorolt kérdésekben szerinte "az egyes országok és népek autonómiája ... teljes mértékben megengedhető..." (LÖM. 17. 247. o.; LÖM. 16. 292. o.) Az is ismeretes, hogy Lenin "a nemzetek önrendelkezési jogának rea­lizálási módozatai között nemcsak az önálló államalakítás (nemzeti füg­getlenség, állami különválás) alternatívájával számolt, hanem e jog megvalósítási lehetőségei közé sorolta a föderációs változatot is". (MÁTÉ 1985, 38. o.; LÖM. 7. 220. o.) Ehhez azonban hadd tegyük azt is hozzá, hogy ebben az időszakban számolt ugyan a konkrét különválás, elszakadás lehetőségével is, de az Önrendelkezés "jogá"-nal< az erőteljes hangsúlyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom