Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Törőcsik Miklós: Milyen emancipációt? Egy 1843-as Marx-tanulmány időszerűsége

- 82 si tudat, az istenek vagy éppen a pénz uralma. Ha pedig az alapzat lényege feltárul, akkor nyilvánvaló lesz, hogy nem a teremtett szférák eltörlése, a vallás megszüntetése, a politikai állam akciói, a politikai emancipáció vagy e szférák egymás közötti harca révén teremti meg az ember önmaga emberi világát. Másképpen, Marx szóhasználatával, nem ezáltal valósítható meg az emberi vagy társadalmi emancipáció. Bár az emberi emancipáció letéteményese és megvalósításának módja e tanulmányban még fel sem tűnik, a lényege teljesen egyértelmű: "A zsidó társadalm

i emancipációja a társadalomnak a zsidóság alól való emancipációj

a ." (MARX, K. 377.) Az emberi emancipációt napjaink feladatának felfogva Marx gondolatmenete azt jelenti számunkra, hogy egy politika

i korszak után, amelyben a politikai élet áthatotta a társadalom egészét, időszerűvé vált, hogy a társadalom hassa át a politikai életet. A társadalom államosítása után, amely természetesen a társadalom "megrendelésére" ment végbe, ez az állam társadalmasítását jelenti. Ezzel nyilvánvalóvá válna az, amit elhomályosított a politikum, "túlvilági" fénye, hogy tudniillik az állam a társadalom állama és nem megfordítva: a társadalom nem az állam társadalma. Tudjuk, hogy Marx már a hegeli államjog kritikájában úgy határozta meg a demokráciát mint a nép berendezkedését. Értsük meg ennek lényegét és valósítsuk meg Marx gondolatát!