Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Lőrincz Andrásné: A szocialista állam társadalmi rendeltetéséről

- 60 érdekegyeztető és konfliktust szabályozó szerepe is. "Az állam — írja Engels — a társadalom terméke meghatározott fejlődési fokon: annak bevallása, hogy ez a társadalom megoldhatatlan ellentmondásba bonyolódott önmagával ... Hogy azonban ezek az ellentétek, az ellenkező gazdasági érdekű osztályok ne emésszék fel magukat és a társadalmat meddő küzdelemben, ahhoz egy látszólag a társadalom felett álló hatalom vált szükségessé, amely az összeütközést tompítja, a "rend" korlátain belül tartja: és ez a társadalomból származó, de fölébe helyezkedő, tőle mindjobban elidegenülő hatalom az állam." (MEM. 21. 150.) Itt az állam általános és konkrét funkciójának együtteséről van szó, s megfogalmazódik az állam megjelenésének szükségszerűsége is a történelmi fejlődés egy bizonyos szintjén. Az állam kialakulása tehát elkerülhetetlen, mert különben a kiéleződő ellentétek fölemésztenék a társadalmat is. Az állam mint egy társadalom feletti hatalom jelenik meg, de társadalom-fölöttisége csupán látszólagos. Engels itt már utal az állam funkcióira, azokra a funkciókra, melyeket a felszínre jövő ellentétek hívtak életre, s amelyeknek érdekegyesítő, integráló szerepe van "a rend korlátain belül". Mindezek az állami funkciók azonban elidegenedett formában jelentkeznek, mert elidegenedett társadalmi forma termelte ki őket. Marx kiemeli, hogy az állam nem egyéb, mint a politikai berendezés szervezeti formája, a társadalom hivatalos kifejezése "az a forma, amelyben egy korszak egész polgári társadalma öszefoglalódik." (MEM. 3. 64.) Az állam tehát a polgári társadalom önbiztosítási funkciójaként jött létre, s szerepe nem egyéb, mint a polgári társadalom "szolgálata" mégpedig úgy, hogy a gazdasági tényezők politikai tényezőkként jelennek meg, a gazdasági hatalom politikai uralommá válik. Természetes tehát a burzsoáziának az az igénye, hogy miután kezébe vette a gazdasági hatalmat, kezébe vegye a politikai uralmat is. A társadalmi együttélésben, az egyes társadalmi formák fejlettségi szintjétől függően különféle szükségletek bontakoztak ki a közügyek, a közösségi gondok megoldásával, a különféle közösségek kapcsolatainak rendezésével és az irányítási feladatok ellátásával kapcsolatban. Minden tulajdonforma felépíti tehát a maga államát. Az állam intézményein keresztül, intézményesen hat az emberek tudatára, az uralkodó termelési viszonyoknak megfelelő tevékenységre bírja az embereket szervező, szabályozó, kényszerítő tevékenységével.