Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Sike Sándor: Módszertani megjegyzések a tartalom és forma dialek-tikájának biológiai mozgásformán belüli vizsgálatához

- 26 formával és megfordítva. A forma levetése, a tartalom átalakítás." (Uo.) Csak a metafizikus szemlélet alapján tehető fel a most akkor melyik az igaz kérdése, mondván hogy "a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon." Miért kellene feltételeznünk, hogy amennyiben egység van, úgy nem lehet harc, illetve fordítva? Megjegyezzük, hogy míg a társadalomban a tartalom és forma hasadása is lejátszódik, addig a szerves világban, vagyis a biológiai mozgásformán belül az egységü

k kap domináns szerept. Ahol mégis létrejön a hasadás, ott az adott faj léte kerül veszélybe, akár olymódon, hogy valóban ki is pusztul a faj, akár olymódon, hogy ez a hasadás megmerevedik és az evolúció "zsákutcájába" viszi az adott fajt, vagy pedig a hasadás következtében új faj keletkezik, amelyben az egység újra helyreáll. Tekintettel kell lennünk azonban egy nagyon fontos kérdésre, ami nélkül nem érthetnénk meg, hogy lehetséges mindez: az élő szervezetek esetében is fontos szempont a totalitá

s alapján való szemléletmód, az élő rendszer belső viszonyai, az élő rendszer és a környezet viszonyának kérdése. Nem vizsgálható tehát elszigeteltségében, kiszakítottságában az adott rendszer tartalom és forma viszonyának dialektikája. Nem tekinthetünk el attól például, hogy az életnek történet

e van. A vizsgálódás során persze elvonatkoztathatunk a kutatás szempontjából éppen lényegtelen mozzanatoktól, de a részek ismeretében is újra helyre kell állítani a szintézist. Erre mutat rá F. Jacob is: "Amikor a különböző természetű és bonyolultságú rendszereket izoláljuk, igyekszünk felismerni alkotóelemeiket és igazolni az elemek összefüggéseit. De bármi is a tanulmányozott szint, legyen szó molekuláról, sejtekről, organizmusokról vagy populációkról, a történet mindig nélkülözhetetlen távlatként szerepel, és az egymásba következés mindig magyarázó elv." (Jacob 1974. 391.) Visszatérve Iljin gondolataira: a struktúra és a funkcó fogalmát valóban használhatjuk a forma és tartalom fogalmaitól eltérően, de lehet azonos is jelentésük. Lényeges az, hogy a dialektikus materializmus tartalom és forma fogalmainak helyes alkalmazása nélkül sok kérdésben nem lehet előrejutni s eredményeként felmutatni a biológiában. Többek között a sturktúra és funkció viszonyának megértéséhez _is — amennyiben nem azonos kategóriák a formával és tartalommal — nélkülözhetetlen használata. Továbbmenve, a sturktúra és funkció vizsgálatának eredményei a dialekti-