Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Palcsó Pálné Zám Éva: A szocializmus gazdasági képe

- 158 vont közösség ... sokkal inkább a törzsi vagy ázsiai közösségre emlékeztet, mintsem a modern szocialista társadalmakéra." (HÁMORI 1985. 16.) A homogén köztulajdon, az érdekkonfliktusok kizárása s az egyén "kiszorítása" a közösségből egyértelműen hozza magával azt a gazdasági gyakorlatot, melyben háttérbe szorulnak az egyéni kezdeményezések, a tulajdoni rendszer csúcsát képező állami tulajdonon kívüli elemek. A társadalmi érdek eleve adott, s csak az állami (mint az egyedüli társadalmi) "csúcs" képes azt kifejezni. Ennek a gazdaságelméletnek konzekvens irányítási rendszere csak a tervutasításos rendszer lehetett, amelyben természetesen semmi keresnivalója a valóságos áru- és pénzviszonyoknak. Mint ahogyan az egyértelműen következett a vázolt tulajdonelméletből és a mechanikus, a végletekig leegyszerűsített érdekfelfogásból is. Nem kívánom tovább untatni az olvasót, korábbi szocializmusképünk további rajzolatával. Szükségesnek tartottam viszont a "retusálást", hiszen a gazdaságról ilyen-olyan szocializmuképünk mindannyiunkban van, a kérdés csak az, hogy mindennapi tudatunkban jelen vannak-e a gazdaságelmélet festette képek és ha igen, kivehetők-e még belőle a lényegi vonások vagy már azokat erőteljesen elhomályosította az idő? Vagyis szükségesnek tartom érzékeltetni egyrészt azt, hogy a korábbi elmélet egy zárt, konzisztens rendszerként láttatta a gazdaságot, másrészt úgy vélem, a kép valósághűségének minőségi változásait csak akkor sikerül felfedezni, ha ismerjük a régi képet. De milyen egyszerű is lenne a társadalomtudományok dolga, ha mindig csak valósághű képet kellene "festenie" arról, ami van. Csakhogy a tudományok felelőssége (s nemcsak a társadalomtudományoké) abban van, hogy e fényképpel nem elég tükröt tartani a valóság elé, hanem annak formálására is javaslatot kell tennie annak tudatában, hogy a javaslatai alapján történő átalakulásokat ismét neki kell valósághűen tükröznie. S milyen nehéz is azt mondani, amikor egy kép valósághű, de "csúnya", hogy elhibáztuk az átalakításra tett javaslatainkat! Többen nem is vallják ezt! Inkább "szebbre" festik a képet, mint a valóság. Azt hiszem, a gazdaságelmélet kinőtte ezt a gyerekcipőt. Ma már elviselhetetlenül szorítaná. Szocializmusképünk legdöntőbb változását ebben látom: sokkal reálisabb, valósághűbb a kép s nemcsak azért, mert javult a