Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Hrabecz József: A marxista-leninista elmélet és a politikai egy-sége

- 15 cát és szövetségét, a gazdasági, a politikai rendszer sajátosságait stb. Mindezeken túl számolni kell a mindenkori nemzetközi feltételek alakulásával is. A marxista-leninista elmélet és politika egymáshoz való viszonyában döntő az, hogy az előbbi általános, egyetemes, internacionalista jellegű, tartalmában és formájában egyaránt — ebben az értelemben a szaktudományokhoz hasonló egyetemes és objektív jelleggel rendelkezik. A politika ettől eltérően a munkásosztály érdekeit mindenekelőtt adott országon belül nemzeti keretek között valósítja meg. Hiszen a politika a munkásosztály számára a hatalom megszerzéséért, majd a hatalom megtartásáért a szocialista és a kommunista társadalom megteremtéséért folytatott küzdelmet jelenti. Akkor, amikor hangsúlyozzuk, hogy a politika szorosan kapcsolódik az adott országhoz, ez távolról sem jelenti annak figyelmen kívül hagyását, hogy itt is összefonódik a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdeke. Marx "A gothai program kritikája" című munkájában alapvető tényként állapítja meg, hogy "Egészen magától értetődik, hogy a munkásosztálynak, hogy egyáltalán harcolhasson, otthon kell osztályként megszerveződnie és hogy harcának a belföldi éa közvetlen színtere. Ennyiben osztályharca nem tartalmában, hanem mint a "Kommunista Kiáltvány" mondja, Q forrnájában 4- nemzeti." (Marx 1875.) Megfigyelhető, hogy az elmélet esetében a tartalom egyértelműen egyetemes, nemzetközi, nemzetek feletti jelleggel bír. A politika esetében viszont a forma — mindenekelőtt nemzeti sajátossággal rendlekezik. Ezt nem szabad elhanyagolni, hanem mindig is gondosan figyelembe kell venni az elmélet és a politika kölcsönös viszonyában. Itt természetesen óvakodnunk kell a = forma = abszolutizálásától, mert ez az osztályharc, a munkásosztály egyetemes érdekeinek tagadásához vezethet el. Marx az előbb említett munkájában óva intette a német munkáspártot attól, hogy programjában elmossa a nemzeti fonna érvényesülése miatt az osztályharc, a politika nemzetközi jellegét, tartalmát. Marx rámutatott arra, hogy "... a = mai nemzeti állam kerete =, például a német birodalomé maga is gazdaságilag a világpiac = keretén belül = van. Bármely kereskedő tudja, hogy a német kereskedelem egyúttal külkereskedelem, és Bismarck úr nagysága éppen a maga fajtájú nemzetközi politikában áll." (Marx 1875.) Marx tehát megállapítja, hogy • még a burzsoá — junker Bismarck is az osztálya érdekei szempontjából meghaladja a nemzeti kereteket. A marxizmus állás-