Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)
Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében
- 139 a jogi és az államtudományi kart és emelett specializált tanszékek is létrejöttek (politikai gazdaságtan, jogfilozófia, statisztika stb.), az egyetlen egyetem egy jogi kara azonban nem tudta kielégíteni a "jogásztermelés" iránti igényeket, a jogászság iránti keresletet (MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1848-1890. 1411. 1.). Szükségesnek mutatkozott újabb egyetemit 12 /ek/ felállítása, amelyre Kolozsváron került sor 1872-ben. Az ország második tudományegyetemének négy kara közül az egyik a jogi volt. Éppen a fentiekkel kapcsolatos meggondolásból 1874-ben felmerült a jogakadémiai státus új rendezésének szükségessége is. A főiskolai oktatást négy év időtartamra emelték — azt célozva meg ezzel, hogy a jogakadémiákon folyó munka túlnőjjön egy szakiskola színvonalán. Lényegében az egyetemeken folyó jog- és államtudományi karokhoz hasonlóvá tervezték átalakítani azokat, két fontos megszorítással: nem doktoráltathattak és egyetemi magántanári habilitáltatási joguk nem volt. A jogakadémiákra nézve ezek a megszorítások jelentős hátrányt jelentettek több szempontból is. Következményeképpen jelentékeny (relatív) elnéptelendés lett tapasztalható ezekben az intézményekben. Nem kis szerepe lehetett ebben az elmondottakon kívül az 1874. évi XXXIV. tc:-nek is, amely az ügyvédi 'vizsgára bocsátás előfeltételéül jogi doktorátust követelt meg, továbbá bizonyos gyakorlóidőt 1 3. Az említett törvények, illetve rendelkezések sok szempontból deklarált egyenlőséget egyetemi karok és jogi főiskolák között. Ez utóbbi főiskolatípus hanyatlását jelzi az a tény is, hogy míg az 1871/72-es tanévben a jogakadémiák hallgatói létszdáma még 1.925 fő, addig 1890/91-re ez 745 főre esik vissza. Ekkorra a jogakadémiák közül már csak a debreceni és a nagyváradi hallgatói létszám éri el a 100-at, a többié 40-80 között mozog. Győrre mindössze 21 fő jut (MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1848-1890. 1411. 1.). Ugyanakkor, amikor az egyetemek jogi karainak hallgató létszáma folyamatosan nő. Nem kis szerepe lehetett a felekezeti jogakadémiák némelyikének megszűnésében a 19. század harmadik harmadában, hogy az eddigi három év helyett a képzési idő is meghosszabbodott, és ez jelentékeny többletköltséget jelentett az egyházi iskolafenntartók számára. A századfordulóra a két egyetem jogi karán kívül további tíz jogakadémián lehetett szakképesítést szerezni: a kassai állami (királyi)"'" 4, a
