Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/05)

Halmai István: Az Egri Érseki Jogakadémia a jogi felsőoktatás rendszerében

- 137 házi jogakadémiák) életébe; rendeletekkel, szabályozókkal, tananyagkorszerűsítésekkel. Jellemző újítási politiko-kamerális tanszék felállíttatása volt, amely a felvilágosult abszolutizmus közgazdasági, közigazgatási elveit foglalta magába és oktatta. A jezsuita rend feloszlatása után (1773) — amely hatáskörébe számos iskola tartozott — szükségessé vált a tanügy országos állami rendezése. A Mária Terézia által kidolgoztatott Ratio educationis (Ratio Educationis totiusque rei litterariae pep regnum Hungáriáé et provincias eidem adnexas) az első rendszeres tanügyi kódex, pedagógiai irányelv gyűjtemény. Először szabályozza a felekezeti jogakadémiáknak az állami kormányzathoz való viszonyát és elrendeli a nagyszombati^, a győri'', a pozsonyi és 7 8 kassai , valamint a zágrábi és nagyváradi királyi jogakadémiák felállítását és a felsőfokú oktatás megindítását ezeken a főiskolákon. Jelentős lépés volt, hogy a Ratio educationis meghagyta a fentiekkel teljesen azonos státusban a felekezeti jogakadémiákat, amelyek az államiakkal együtt lényegében a 18. század végén alakították ki sajátos arculatukat. A rendelkezés kimondta azt is, hogy az akadémiák jogi tanfolyamainak teljesen a gyakorlat céljait kell szolgálniuk, nevezetesen: állami tisztviselők képzését. A jogakadémiák tanterveinek többségéből hiányzik vagy korlátozottan szerepel csupán bennük a kánonjog és a római jog, szerepel viszont a hazai jog, a közigazgatás elmélete, a közgazdaság- és pénzügytan stb. Két tanszakkal működnek: egy két féléves bölcseleti tanfolyammal (amelynek inkább előkészítő jellege van), s ennek befejezése után lehetett újabb két félévet járni az akadémia jogi tanszakán. A Ratio az akadémiák és az egyetem jogi oktatása közötti különbséget abban állapította meg, hogy az utóbbi elsősorban a tudományt művelje, az akadémiák pedig a gyakorlati (igazgatási és jogi szolgáltatási) pályára készítsenek elő (CSIZMADIA, 1969. 578. 1.). Ezzel lényegében kísérlet történik az egész tisztviselőképzés centralizálására, állami irányítás alá helyezésére. Az egyházaknak az iskolaügyben elfoglalt jogkörét végülis — korlátozó rendeletek nem akadályozták meg azonban a jogi szakemberképzésben betöltött szerepének és jelentőségének fokozott növekedését. A katolikus és a protestáns egyházak ebben az időszakban is úgy jelentkeznek, mint az állam mellett a jogi oktatás egyenrangú tényezői (TRÓCSÁNYI, 1980. 368. 1.).