Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)
Nagy Andor: A film szerepe a politikai nevelésben.
- 61 összefüggéseket, és ahogyan arra dr. Veres Józse f is utal Film és propaganda c. írásában"'", sokat segíthet a marxizmus-leninizmus igazságának népszerűsítésében. A feltételes mód ez esetben feltétlenül kívánatos, mivel a film hatásának intenzitása a befogadó szemléletének, világnézeti hovatartozásának, filmhez értésének stb. függvénye. Nem lehet közömbös számukra a film által keletkezett spontán hatás sem, de a propagandamunka folyamatában már tudatosan is szerepet kell hogy kapjanak a filmek. Lényegesen nagyobb azoknak a filmeknek ;i száma, amelyekkel időtöltési, szórakozási céllal találkoznak az emberek, mint a tudatosan személyre hatás szempontjából kiválasztott filmeké. Különösen igaz az a megállapítás napjainkban, amikoris a filmmel leggyakrabban a televízió képernyőjén találkozunk. A televíziót nem véletlenül jellemzi legnagyobb moziként, hisz az több millió ember számára vetíti a filmeket. A televízió legnézettebb műsorai közé tartoznak a filmek. Számos esetben naponta két-három filmet is láthatnak az emberek. A filmszínházak előtt ennek ellenére hosszú sorok állnak jegyért egyegy ígéretesebb alkotással találkozás reményében. A valóságfeltáró, a társadalmi problémákat megoldani segítő, vagy a múltunkat boncolgató filmek feltétlenül szövetségeseink lehetnek. Olyan partnerek, amelyek több foglalkozásnál, vagy kötetek elolvasásánál eredményesebben alakítják a személyiséget, illeltve annak politikai arculatát. Nem vitatható ugyanakkor az sem, hogy számos filmmel magunk is vitatkozunk tartalmi és formai megoldásokat illetően, mint ahogy nem helyeselhetjük azt sem, hogy fiataljaink a nyugati életforma csupa nagyszerűségét látják sokszor a nálunk bemutatott amerikai, angol, francia, stb. filmekben, amelyekre az jellemző, hogy csupa "leg"-ek vonulnak fel csupa luxuskivitelben. Nemeskürty Istvá n a mai amerikai filmről írva állapítja meg, hogy "az amerikai filmművészek a bennük felgyülemlett társadalmi ingerültséget nem a dialektikus materialista történelem- és társadalomszemlélet segítségé1. Megjelent: Propagandista 1.982. 4.