Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Nagy Andor: A film szerepe a politikai nevelésben.

- 59 ­A szemléletesen megjelenő ismeretek, a filmmel való találkozás semmi­vel nem hasonlítható élménye, érdeklődővé, motiválttá tette a tanulókat, egyáltalán a nézőket, sokakat kapcsolt be a tudatos önművelés áramkörébe. Társadalmi funkcióját tekintve "azzal, hogy a filmművészet általában a valóságot természetes formájában és mozgásában ábrázolja, s így az élet­ben megszokottan mutatja be az eseményeket, alkalmassá vált a legközvet­lenebb agitációs célú példamutatásra, az adott pillanatban politikailag­társadalmilag kívánatos magatartás normáinak illusztrálásával." A magyar film fejlődéstörténetének vázlatát elemezve is, könnyen felis­merhető a direkt politikai tendencia, a társadalmi szolgálat; szerepe. Az I. világháborút követően, a Tanácsköztársaság időszakában a film, mint művészet és mint tömegekre ható eszköz jelentős feladatokat vállalt. Bi­zonyítást kap e kort idézve Nemes Károlyna k az a megállapítása, hogy "minden új társadalmi rend fokozott mértékben veszi igénybe a művészet segítségét. Hogy a művészet a megváltozott társadalmi valóság igényeit 2 kielégíthesse, ahhoz magának is változnia kell." Azt a tényt, hogy hazánkban a 10-es évek végén a film a direkt politikai meggyőződés eszközévé vált, mutatják a korabeli szaklapok: a Mozihét, il­letve a Vörös Film. A Mozihét 1918 karácsonyán megjelent egyik cikkéből ide kívánkozik az alábbi részlet, amelynek egyértelmű lehetett agitatív ereje: "Az egyesek mindig meg kellet, hogy hajoltak régen a tömegek előtt, de sohasem oly feltétlenül, mint most, mikor a tőke abszolutizmusát akarják letörni a dolgozók milliói. Senki ne küzdjön a szocializmus ellen." Vagy a Vörös Film 1919 tavaszán a filmgyártás államosítását közölve, a Nagy Októbert a következőképpen köszönti: "Nagyot fordult a világ, új korszak köszöntött be. Távol-Keleten magosba szökkent a világforradalom piros tü­ze, amely vágtató útján hozzánk is eljutott perzselő melegével...." 1. Nemes Károly: Valóság és illúzió Magvető Budapest 1971. 150. 2. Nemes Károly: A filmművészet útján Magvető Budapest 1968. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom