Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Nagy Andor: A film szerepe a politikai nevelésben.

- 54 Azt az optikai csalódást kellett felismerni, melynek lényege, hogy másodpercenként 24 megfelelő mozgásfázisokat tartalmazó állóképet kell kivetíteni ahhoz, hogy az eredmény a mozgókép legyen. A XIX. század végén számos kísérlet folyt a filmmel kapcsolatban. A franciák és a németek jutottak el leghamarabb a ma már egyszerűnek tűnő felismeréshez. Az elsőségért sokáig vetélkedtek. A világ azonban a film születését Párizshoz, 1895. december 28-hoz kapcsolta. A Grand Cafe pincetermében a Lumiere-fivérek ekkor rendezték ui. első nyilvános vetítésüket fizetett közönség előtt. Másik forrás szerint, az első nyilvános filmbemutatóra a berlini Wintergartenben került sor 1895-ben. A filmtörténet feljegyezte, hogy az első párizsi előadáson öt "élő kép", kisfilm volt látható, egyenként 1-3 perces műsoridővel. A látványon csodálkozó nézők előtt megjelent a robogó vonat, a hullámzó tenger, a gyerekek stb. A vetítés előtt és a filmek között meghallgatta a közönség a kommentárt, amely lényegesen tovább tartott, mint maga a film. A "mozgó csoda" első plakátja a Lumiere-fivérek "A megöntözött öntöző" című filmjével kapcsolatos, amely már igazi sztorit tartalmaz. Ez jelenti egyébként a világ első filmvígjátékának születését is. A mai szemmel meglehetősen primitívnek tűnő vetítésre tömegek voltak kíváncsiak. Már kezdetben is társadalmi igényt elégített ki, szórakoztatott. Nem véletlen, hogy a siker láttán a két Lumiere, vagy megbízottjuk Londontól New Yorkig számos nagy városba jutott el találmányával. Az sem véletlen, hogy az üzleti vállalkozás lehetőségét is hamar felismerték a filmben. Ennek köszönhető elsősorban, hogy az USÁ-ban létrejött a világ legnagyobb filmipara. A tömegek rendszeres szórakoztatása mellett számos egyéb szerepet is kapott a film, amelynek egyenes következménye volt, hogy a hatalom igyekezett felhasználni a tizedik múzsában rejlő lehetőségeket. A film történetében kiemelkedő fejezetet jelent századunk 20-as éveinek vége, amikoris az addig nérna film megszólal, a fekete-fehér képeket a valósághoz még közelebb vivő színek váltják fel. Újabb ugrásszerű fejlődést hozott az 50-es évek időszaka is a filmművészetben. A nagy vetélytárs, a televízió gyors térhódítása megújulásra kényszerítette a filmet, amelytől