Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/04)

Lachata István: Kutatási konzekvenciák a családi életre nevelés-sel kapcsolatban

- 37 nevelés élményanyagát csak a család adhatja meg. Szükséges tehát a családi életet közelíteni a szocialista családmodell tartalmához, hiszen elsődlegesen példájával nevel a család. Egyetértünk azokkal, akik azt állítják, hogy manapság a családok nagy részét az un. kommunikációs zárlat jellemzi. Nem beszélgetnek a családtagok egymással, elmarad a pozitív érzelmek kifejezése, az élmények megosztása, nincsenek személyiségfejlesztő szertartások, ünnepségek, tradicionális együttlétek. Mindez ellene hat a családi életre nevelés céljainak. A sikeres családi életre neveléshez olyan családi miliőre van szükség, amelyben a családtagok jól érzik magukat, amely támogató, bizalmas, szeretetteljes és a mindennapi örömök egyik foglalata. Az ilyen környezet segít feldolgozni a gyerek problémáit. A család csak akkor domináns tényező a fiatal életében, ha segít és értékelésével támpontot ad. Szükséges, hogy a szülők feltárják a gyerek előtt a családi élet örömeit, de gondjait is, így pl. az alkalmazkodás problémáit, s az esetenkénti konfliktusok után azok megoldására is mutassanak példát. Jogos igény, hogy a család a gyermeket kettős hivatásra készítse fel, a pálya mellett a házastársi és szülői hivatásra. Ez igényli a nemi nevelést is. A hatékony családi életre nevelés megkívánja a szülőktől, hogy az álszemérmet félretéve a szerelemről, házasságról, gyermekük születéséről és neveléséről is beszéljenek, kitérve ezek örömeire és gondjaira egyaránt. Fontos, hogy határozott elvárásokat fogalmazzon meg a család: tiltsa a serdülő szexuálits aktivitását, kívánja meg a 18 éves korig a szexuális absztinenciát, ugyanakkor támogassa a megfelelő fió-lány kapcsolatokat. 3./ Mint az már sokszor és sok helyen elhangzott, a tanárok túlterheltek. Hozzájárul ehhez a magas óraszám, a gyakori helyettesítés, a tanterv által megszabott feszített munkatempó, de az a tény is, hogy a nevelők zöme nő, helyt kell állniuk a második-, néha a harmadik műszakban is. A nevelés minőségének gyökeres javításához csak a pedagógusok terhelésének csökkentésén vezethet az út. Az iskolai könyvtárakból hiányzanak (elhasználódtak már) a családi életre nevelés segítésére hivatott OPI kiadványok. Indokolt lenne ezeket újra megjelentetni. Szükség van jól megírt segédkönyvekre, kézikönyvekre,