Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 98 nálásának feltétele az anyanyelvi alapkészségek kifogástalan elsajátítása. Készségfejlesztésre azonban az anyanyelvi órákon (főleg az irodalomórán) alig van idő. Az elvégzendő anyag zsúfolt, az osztálylétszám magas, az alsó tagozatos ismeretek bizonytalanok stb. A gyermekekkel való egyéni foglalkozásra, az egyre gyarapodó számú hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására alig van lehetőség a tanórán. Minimális az az idő is, ami egyegy gyerek megnyilatkozására, meghallgatására rendelkezésre áll. Pedig csakis a hosszabb, néhány mondatos feleletek, szövegszerkesztési gyakorlatok útján fejlődhet megnyugtatóan a szókincs aktív része. A feszített tempó, a sűrített tananyag felszínességhez vezet. A tanárok is türelmetlenebbek, sokszor nem képesek kivárni a tanulók válaszait. (A szakfelügylelők véleménye!) Maximalistának tartják, hogy az új tantervben szinte minden tárgyban (a nyelvtant csak igen kevesen sorolták ide) nagyon sok új kifejezéssel, terminus technicusszal, idegen szóval "bombázzák" már az alsóbb osztályosokat is. A legtöbb tantárgy elméleti anyagát túl magas szintűnek tartják (irodalom, környezetismeret, fizika stb.). Véleményük szerint a tanterv nem számolt a létszámban egyre gyarapodó, gyenge képességű • és előképzettségű, nyelvileg is hátrányos helyzetű tanulók tömegével. Pedig ezeknek a tanulóknak sokkal több időre lenne szükségük ahhoz, hogy anyanyelvi alapkészségeik egy bizonyos, minimális szintet elérjenek. A szókincsfejlesztés gátló tényezői között említették a különböző tantárgyak feladatlapjait, munkafüzeteit, tankönyveit. Ezek — az egyéb vonatkozásban hasznos taneszközök — a szókincsfejlesztésben gátló tényezőként szerepelnek. Az egyszavas válaszok, aláhúzások, jelölések stb. nem járulnak hozzá a szókincs aktivizálásához. A televízió általános elterjedése, a műsorok válogatás nélküli megtekintése sem hat mindig pozitívan. Bár nagyon sok szakszót, helyes és értékes nyelvi fordulatot ismernek meg a tanulók a televízió által is. A televízió a beszéd területén azonban passzivitásra kényszeríti a nézőt, az olvasási kedvet pedig visszaszorítja. Néhány ifjúsági vagy felnőtteknek szánt adás pedig a nyelvi igénytelenség, pongyolaság terjesztője. Az igazán értékes alkotások háttérbe szorulnak a művészietlen, silány krimik és más könnyed, sekélyes, cselekményes művekkel szemben. Szinte minden magyartanár szóvá tette az otthoni környezet szerepét.