Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 75 csikós 'lovakat őriz, legeltet' 259 17 10 90,56 % 5,94 % 3,50 % 10 pásztor '(házi) állatokat őriz, legeltet 145 50,70 % 19,93 % 29,31 % 57 84 gulyás 'szarvasmarhát (tehenet, ökröt) 169 59,09 % 16,43 % 24,48 % 47 70 őriz, legeltet' A 6. feladat megoldása — mint azt az összesítés is mutatja — nem okozott nagy gondot a tanulóknak. A népmesékben, a népi életről szóló szépirodalmi olvasmányokban gyakran találkoztak a megjelölt szavakkal, fogalmakkal. A juhás

z és a csikó

s szóból könnyen kikövetkeztethették, milyen állatokat őriznek, legeltetnek ezek az emberek. Kevesebben tudták viszont megfejteni a pászto

r szó pontos jelentését. Sokan csak összetételi utótagként ismerték: libapásztor, kecskepásztor, tehénpásztor

. Azt még a hibás megoldások többségéből is lehet látni, hogy a háziállatokkal való foglalkozás körébe sorolták a megadott szavakat. (Négy tanulónak pedig a gulyáslevest juttatta eszébe.) Figyelemre méltónak tartjuk azt is, hogy a turai gyerekek közül 13an a juhás

z szó értelmezése során tájszót használtak: birgé

t őriz. Pl.: csikós

: ő patkolja a lovat állatgondozó gulyás

: az állatokat itatja hajtja a gulyát