Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban

- 48 Számnév Névmás 3,45 14,22 794: 85 = 9,3411 466: 50 = 9,3200 35,13 45,28 2622: 76 = 34,5 2901: 59 = 49,1694 Valóságos határozószó Határozói igenév Módosítószó Igekötő (elváló) 6,13 251,00 3927,0 1,14 1,22 25,45 6,10 20,40 3769: 286 = 13,1783 4250: 232 = 18,3189 75: 62 = 1,2096 38: 31 = 1,2258 1378: 36 = 38,2777 799: 38 = 21,0263 650: 24 = 27,0833 724: 20 = 36,2000 4234: 2 = 2117 2532: 2 = 1266 296: 39 = 7,58974 90: 31 = 2,9354 3232: 41 = 78,8463 4811: 34 = 141,5 Névelő Névutó Kötőszó 2,28 11,82 33,20 132,52 E mutató szerint az általunk vizsgált anyag egy árnyalattal fejlettebb képet mutat, mint NAGY 3. JÓZSEF 8-10 éves tanulók beszédét jellemző mutatói, azaz kisebbek az 5. osztályosok iterációs indexei, jelezve, hogy kevesebb bennük az ismétlődés. Különösen jó eredménynek tartjuk, hogy mind az írott, mind a beszélt anyagunkban lényegesen kisebb arányú a főnevek ismétlődése, mint az igéké; a melléknevek iterációs indexe közelebb áll a felnőttekéhez, mint az alsó tagozatosokéhoz. Az írott és a beszélt szövegek nagy stiláris — minőségi különbségét jelzi a határozószók és a kötőszók nagyon különböző mértékű ismétlődése: a beszélt szövegekben feltűnően nagyobbak az ismétlődési arányok. Az e szófajokba tartozó szavak között vannak a legnagyobb gyakorisággal szereplő — sokszor modorosan, töltelékszóként használatos — lexémák. (A névelő iterációs indexe kevéssé jellemzi a szöveg minőségét, inkább csak terjedelmére mutat, mivel itt a lexémák száma állandó.) Néhány fontosabb szófaj osztályonkénti iterációs indexét is kiszámoltuk: írott szöveg Beszélt szöveg Ige 1. 2. 2,3393393 2,4716981 3,1304348 3,43244324