Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 143 ­elemeket. "A finn költészet az eredetiség jeleit mutatja, melyek az embe­riség ős állapotára emlékeztetnek" — írta HUNFALVY. (A nyelvtudomány többet bizonyít mint a krónikák. I.h. 223.) Ugyanő azon meditált, hogy "mi véghetetlenül árvák vagyunk a finn nyelvhez képest, mely szinte ha­sonlíthatatlanul szép népköltészettel bír, olyan korbul, melyben az ere­deti felfogás háborítatlanul működik vala, s olyan vidékekről, melyekhez a keresztyén Európa míveltsége legutoljára és leggyengébben fért". (FÁBI­ÁN Finn Nyelvtana. Magyar Nyelvészet, 1861. 85.) A nyelvtudományban ki­próbált összehasonlító módszer segítségével a Kalevala a magyar népkölté­szet legősibb vonásainak, irodalmunk kezdeti stádiumainak megrajzolásához is indítást adott. Épp HUNFALVY Pál bizonyította be, hogy a paralelizmus és az alliteráció együttes — és minden bizonnyal ősi eredetű — sajátos­sága a finnugor népköltészeteknek. Finn (a Kalevalából kiválasztott), magyar (Kőmíves Kelemenné-idézettel illusztrált) és vogul analógiák alap­ján jutott arra a következtetésre, hogy a gondolatpárhuzam és a betűrím "mint művészeti alak a finn-ugor népeknek saját eredeti alakjok". (A vo­gul föld és nép. Pest, 1864. 193.) Ez a fölismerés a magyar Kalevala-fordítások koncepcióját is alakí­totta. Azt az elvet alapozta meg, hogy az eposz átültetésében — így a paralelizmus és az alliteráció alkalmazásában — támaszkodni lehet a sa­ját hagyományainkra is: a térben és időben távoli művet úgy tehetjük ott­honossá nyelvünkben és költészetünkben, ha a magyar népköltészetet hasz­náljuk föl közvetítőnek, amelynek szelleme egyébként sem idegen a finn népköltészet szellemétől. Elsősorban a székely népköltészet tanulmányozá­sa nyújthat sok tanulságot a Kalevala fordítója számára. REGULY jóslata is megérteti, hogy finnugor nyelvészeink kitörő lelkesedéssel fogadták KRIZA János székely népköltési gyűjteményének, a Vadrózsáknak a megjele­nését (1863). HUNFALVY recenziót írt róla, és úgy ítélte meg, hogy az an­tológia "a magyar nyelvnek oly sajátságait tárja ki előttünk, melyeket másutt vagy épen nem, vagy nem ily teljességgel találunk". (Nyelvtudomá­nyi Közlemények, 1863. 151.) BARNA Ferdinánd szerint a magyar költészet "pogány korbeli ősi versneme" tárul föl a székely folklórban, a gondolat­párhuzam, a betűrím és a Kalevala ritmusára emlékeztető "ősi nyolcas" ré­vén a székely balladák "szerkezete egészen egy és ugyanaz a finn költe­mények szerkezetével". (A finn költészetről... Pest, 1872. 43.) Kaleva-

Next

/
Oldalképek
Tartalom