Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Lisztóczky László: A kalevala hatása a későreformkor és az önkényuralom magyar szellemi életére

- 136 ­go — tolmácsolása. (A. MOLNÁR: REGULY Antal Kalevala-fordítástöredéke. Könyv és Könyvtár IX. Debrecen, 1973. 261—79. A fordításrészletek 1908­ig lappangtak, PÁPAY József talált rájuk az akadémiai kézirattár rendezé­se közben.) Suomiban alakult ki REGULY népköltészeti érdeklődése, az ott szerzett élmények és tapasztalatok láttatták meg vele a távolabbi célo­kat: a Kalevala példáján lelkesedve vált az "obi-ugor gyűjtés Lönnrotjá"­vá. REGULY forrásértékű munkát végzett az összehasonlító nyelvtudomány területén. A rokonnépek körében folytatott nyelvi és népköltészeti gyűj­tései szolgáltattak anyagot a finnugor nyelvrokonság bizonyításához. HUN­FALVY Pált, aki korábban jogtudománnyal és görög filológiával foglalko­zott, elsősorban az ő személyes példamutatása indította el nyelvtudósi pályáján. Vallomása szerint a Kalevalának is ott a helye azok között az érzelmi motívumok között, amelyek a meglepő pályafordulatra késztették. Első szintézisre törő összehasonlító nyelvészeti tanulmányában fölidézte, hogy milyen katartikus hatással volt rá annak idején Jakob GRIMM híres Kalevala-értekezése: "Megvallom, az említett füzetet olvasván, s finn nyelvtant kissé forgatván, kedvetlenség borult belsőmre. SAJNOVICS és RÉ­VAI óta meglehetős sokat beszéltek a mieink a magyar, finn és lapp nyel­vek rokonságairól: de annyi sok nyilatkozó és ítélni bátorkodó közt nem volt egy sem, ki tanulás által győződött volna meg arról, mi nyilatkozá­sának vagy épen ítéletének tárgya vala." (Nyelvészeti nagy tennivaló­ink... I.h. CDXXXLV.) Nem véletlen tehát, hogy már ebben a művében szív­ügyének tekintette a finn eposz népszerűsítését: a Régi Kalevaláról és annak külföldi diadalétjárói közölt információkat, néhány sort magyarul is megszólaltatott belőle. 1853-ban a Szépirodalmi Lapok hasábjain az Új Kalevalát mutatta be olvasóinak, s rajongó ismertetését saját fordítás­részleteivel illusztrálta. Örökölték tőle az eposz szeretetét tanítványai is. FÁBIÁN István, aki az ő biztatására és pártfogásával lépett a finn­ugor összehasonlító nyelvtudomány művelői közé, az 1860-as évek elején a hősköltemény nagy részét lefordította. Munkatársi és baráti köréhez tar­tozott BARNA Ferdinánd is, akinek az első teljes Kalevala-átültetést kö­szönhetjük (1871). A Kalevala hazai sorsa ezekben az évtizedekben elsősorban a finnugor összehasonlító .nyelvtudomány történetével, műhelyeivel fonódott össze. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom