Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)

Varga Gyula: Igekötős szerkezeteink szórendi jellemzői

- 109 Hasonló okokra vezethető vissza az ún. megszakított szórendű szerkezet is: Zsuzsi jjmegJ akarta tanulni a verset. A szerző eljárásai, megállapításai többnyire meggyőzőek, elgondolkodtatóak. Azt viszont nehéz elfogadni, hogy az igekötő mindkét szinten önálló egység. Ez egyrészt elfogadható lenne a mélyszerkezetben — ha azt valóban munkahipotézisként értelmezzük —,mert ebből az elrendezésből a legegyszerűbb kialakítani a felszíni szerkezettípusokat. Másrészt viszont eléggé nyilvánvaló, hogy az igekötős ige a mondatok generálásában olyan egységként kerül a bemenetre, mint bármely más lexikai egység. (A szótári komponenssel a generatív nyelvtan is számol.) Az igekötő az igének nem bővítménye, hanem alkotórésze; az igekötős lexémák létrehozását a szótárra kell bízni, nem pedig a felszíni szerkezetet kialakító transzformációra . (Hasonló véleményen van KOMLÓSI is: 1984, 20.) A továbbiakban a felszíni szerkezetben vizsgáljuk az igekötő helyét. A magyar mondatokban az igekötő állhat az ige(név) előtt (egyenes ^ Az igekötő mélyszerkezeti önállóságát elfogadhatnánk még abban az esetben is, ha az aspektust mondattani kategóriának minősítenénk (vö. KIEFER 1983, 146 k.), s — FILLMORE elképzeléséből kiindulva (vö. DEZSŐ 1971, 4—10) — a mélyszerkezet segédelemének tartanánk.