Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/03)
D. Berencsi Margit — Fekete Péter — O. Bozsik Gabriella — Pásztor Emil — V. Raisz Rózsa — Varga Gyula: A szókincs-fejlesztés szükségessége és lehetőségei az általános iskolákban
- 103 Módszertani Közlemények Köznevelés A felsorolt munkák jelentős segítséget nyújtottak a jó hangulatú, élvezetes órák megtervezéséhez és megtartásához: elsősorban a gyakorláshoz és a készségfejlesztéshez adtak sok ötletet. Ugyanakkor továbbgondolkodásra, útkeresésre ösztönözték a kollégákat. Szóvá tették azt is, hogy a Magyartanítás aránylag kevés konkrét (gyakorlati jellegű) útmutatást ad az általános iskola i anyanyelvi nevelő munkához. 8. Véleménye szerint a jelenlegi tantervi követelmények, tankönyvek, munkafüzetek, kellőképpen biztosítják-e az irodalom és a nyelvtan együttműködését a szókincsfejlesztésben? Esetleg mire lenne még szükség? A tantervi követelményekben a magya r szaktárgyon belül összehangoltan jelentkezik a szókincsfejlesztés iskolai feladata. Az egymásrautaltság mindenki előtt nyilvánvaló, az együttműködés elengedhetetlen. Az irodalomtanítás is fontosnak tartja a tanulók szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének fejlesztését, a lexikonok, szótárak, kézikönyvek ismeretét, a könyvtárhasználatra nevelést stb. A közös feladat figyelembevételével készültek az irodalom- és a nyelvtankönyvek, illetve munkafüzetek gyakorlatai. A feszített tempójú irodalomórákon azonban nagyon kevés idő marad a készségfejlesztésre. Ezért sokkal inkább a nyelvtanórákra hárul a folyamatos és rendszeres szókincsfejlesztés. Nagyon fontos lenne tehát szellősebbre tervezni mindkét tárgyat (elsősorban az irodalmat), hogy a tanárok gazdaságosabban tudják felhasználni, összehangolni, a szókincsfejlesztés szolgálatába állítani a nyelvtan- és az irodalomórákon megszerzett anyanyelvi ismereteket. Többen panaszkodtak, hogy a nyelvtanórán megtanult, a műelemzésben nélkülözhetetlen nyelvi-stilisztikai jártasságot tanítványaik nem tudják kamatoztatni kellőképpen, mert az elmélyülésre, a sokoldalú vizsgálódásra, a gyakorlásra nincs idő.