Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/02)
Papp Lajos, Rácz László: Kúpok hatásának vizsgálata az üregkatód sugárforrásban
- 92 2. ábra Az emissziós maximumok a fúratokkal ellátott oldalra tevődtek át, s a fúratok belső éle erősen legömbölyödött. Ezek a kis fúratok mint újabb mikroúregek szerepeltek. Mi analitikai szempontból kívántuk vizsgálni a katódhengerbe helyezett különböző hosszúságú kúpok hatását, és a mikroüregekben léterejövő ("bekúszó") kisülések miatt is az oldalfúratokat megszüntettük. A keletkezett fényt az üreg tengelyével párhuzamosan (a klasszikus elrendezés szerint) vizsgáltuk, és az oldalfúratok megszüntetésével az áramsűrűséget jelentősen - DYULGEROVA kísérleteihez képest egy nagyságrenddel megemelhettük. A katódhengerben az optimális gerjedési hely pontosabb megismeréséhez az általánosan használt üregeknél hosszabb, 25 mm hosszúságú üreget készítettünk. A 25 mm-es rézhengerbe helyezett különböző hosszúságú rézkúpoktól származó vonalintenzitásokat mutatja a 3. ábra. Megállapítható, hogy a maximális vonalintenzitást 8-11 mm-es kúpmagasságnál találtuk. A 4. ábrán a réz-henger vas-kúp párosításból származó vonalintenzitásokat ábrázoltuk. (Megjegyezzük, hogy a 0 mm-es kúpmagasságnál kapott vasvonalintenzitást a Cu katódhenger alját képező Fe síklap adja. (Ebből az állapítható meg, hogy a henger anyagának vonalintenzitása a Fe-kúp növekedésével rohamosan csökken, míg a Fe-vonal 11 mm-es kúpmagasságnál mutat maximális vonalintenzitást. Az 5. ábrán a réz-hengerbe növekvő magasságú Cr-Ni ötvözésű acélkúpokat helyeztünk. (0 mm-es kúpmagasság = síklap). Azt állapíthajtuk meg, hogy a Cr és Ni vonalak hasonló helyen jelentkeznek intenzitásmaximummal.
