Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1987. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 18/02)

Kárász Imre, Szabó Erzsébet, Korcsog Rita: A Síkfőkúti tölgyes cserjeszintjének struktúrális változásai 1972 és 1983 között

- 56 - Az alacsony cserjeszintben a magas cserjeszint két domináns faja hátterébe szorult, s a Ligustrum vulgare (24,10 %), az Euonymus verrucosus (16,81 %) és a Cornus sanguinea (15,65 %) hajtásszámai adták a legnagyobb értéket. - A cserjeszintet hektáronként 93.454 hajtás alkotta, ennek 93,52 %-a az alacsony cserjeszintben élt, csupán 6,48 %-a nyúlt egy méter fölé. A cserjék hajtásainak gyakorisága fajok szerint csökkenő sorrendben: L.v.7E.v.>C.s.>Qu.pm.>E.e.>A.t.>A.c.>C.m.>Qu.p.>Cr.m. Qu.c.m.>Rh.c.>L.x.>R.c.>Qu.c.>J.r.>C.a.-S.d. - A Quercus magoncok aránya kicsi volt, az összes cserje 11,75 %-át tette ki. Az 1982 évi felméréskor: - A Rhamnus és Sorbus fajok kivételével mindegyik faj elérte a magas cserjeszintet. - A fajok száma az előző felméréshez viszonyítva nem változott, ám a hajtásszám fajok szerint lényeges eltérést mutatott. - A magas cserjék között az Acer campestre és a Cornus mas gyakorisága továbbra is egy nagyságrenddel nagyobb a többinél, de %-os arányuk csökkent és a két faj gyakorisági szempontból helyet cserélt. E két fajhoz tartozik az összes magascserje közel 64 %-a. A többi faj gyakorisági pozíciója lényegesen nem változott. Kivételt képez az Euonymus verrucosus (az alszintben a 4. leggyakoribb fajjá vált) és a Quercus petraea (szinte eltűnt az erdőből,