Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bodnár Gabriella: Alsó tagozatos gyerekek tanulmányi teljesítménykudarcát befolyásoló tényezők vizsgálata

alakulásában. A családi struktúra és szerepek alapján a fiatalok a gyermekkorban tanulják meg a felnőtt korban betöltendő szerepeket, és ez a későbbi párkapcsolatokban, házasságban, gyermekeihez való viszonyulásukban meghatározó lesz. Bizonyos, hogy a szülő gyermekivel kapcsolatos attitűdjét, nevelési módszerét, gyermeke teljesítményorientáltásgának alakítását "szülei házából" hozza magával. A család elsődleges szocializációs tényező. A családban kora gyermekkortól kezdve alakulnak az emberi kapcsolatok mintái, szokásrendszere. A gyermekek azoktól veszik át a valóság dolgaihoz való viszonyulás értékét, a véleményeket, viselkedési és magatartási módokat, szociális értékeket, akikkel a legtöbbet érintkeznek, akikhez szeretetkapcsolat fűzi őket. A szeretetkapcsolat szabályozza a legtöbb alapérzelmet, a félelmet és az agressziót. Döntő tényező a szülő-gyermek közötti érzelmi kapcsolat. Az anya-gyermek viszony esetleges megromlását Bowlby "rejtett érzelmi deprivációnak" nevezte és a gyermek-szülő közötti emocionális félreértésre, érzelmi elhanyagolásra vezette vissza. A gyermek érzelmi fejlődését, kiegyensúlyozottságát, biztonságérzetét, a szülők érzelmi, hangulati állapota, a gyermekkel való interperszonális kapcsolata, magatartási, nevelési stílusa alakítja. A kisiskoláskor első éveiben jellemző a függőségi kapcsolatból eredő tekintélytisztelet. A gyermek mindenekelőtt arra törekszik, hogy elnyerje a körülötte élő, számára fontos, szeretett személyek bizalmát, szimpátiáját. Ennek sikere függ a kontaktusteremtés számos a kisgyermekkorban kialakuló készségétől, a mások elvárásai iránti fogékonyságtól, az érzelmi kapcsolat jellegétől. Mindezek döntő szerepet játszanak bármilyen tevékenység vállalásában, végzésében. A feladatvállalások sikeres vagy sikertelen feladatvégrehajtásának szülői elismerése vagy elmarasztalása befolyásolja a gyermeknek a szülő házban és házon kívüli tevékenységattitűdjét, eredményét. A szülő pozitív és negatív emocionális minősítőreakciója nagyban befolyásolja a gyermeket saját viselkedésszabályozásában és a feladathelyzetében. A szülő teljesítménymotivációja a gyermek teljesítménykésztetését legfőbb alakító tényező. Amennyiben a család önállóságra neveli a gyermeket az magas teljesítménykésztetést eredményez, a túlvédés viszont az önállóság korlátozását, a teljesítményorientáltságának bizonyítéka a gyermekekkel kapcsolatos státus aspirációja. A társadalmi hierarchián lefelé haladva a tanulással kapcsolatos követelményrendszer csökken. A különböző iskolai végzettségű szülők különbözőképpen vélekednek a gyermeki vétséggel, ill. a tanulmányi eredményt kevésbé büntetik. Az alacsonyabb végzettségű szülők főleg a felnőtt tekintélyének megsértésére reagálnak 76