Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Lachata István: A tanárjelöltek felkészítése a családi életre nevelésre

Megvizsgáltuk azt is, hogy hallgatóink véleménye szerint kinek (vagy minek) a hatása a legerősebb a tanulókra a családi életre nevelésben? A válaszok összesíté­se szerint a hatékonysági sorrend a következő: II. helyen a pedagógusok, III. helyen a tömegkommunikáció, IV. helyen az orvosok szerepelnek. A pedagógusok tehát a szülök után, az előkelő második helyre kerültek. Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy egészséges önbizalma van a tanárjelölteknek, bíznak saját hatékonyságukban. Összefoglalva a három utolsó kérdésre adott feleleteket, megállapítható, hogy a hallgatók — tapasztalataik alapján — kedvezőtlen véleményt alakítottak ki a jelen­legi iskolai családi életre nevelés jellegéről és minőségéről. Megítélésük nyilván be­folyásolja majd munkájukat. Elégedetlenségük pozitív változtatásokra is sarkall­hatja őket, de bizonyos passzivitásra, belenyugvásra is késztethet. Látva, hogy haté­konyságukat magasra értékelik, abban bízunk, hogy készek lesznek a jelenlegi álla­pot jobbítására. Megítélésünk szerint azonban erre többé-kevésbé felkészületlennek érzik magukat. E konfliktushelyzetben a tanárképzők segíthetnek oly módon, hogy alaposabb képzésben részesítik a hallgatókat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a családi életre nevelés komplexumának leggyengébb láncszeme a nemi nevelés. A továbbiakban — ha nem is a teljesség igényével — azt tanulmányozzuk, hogy a sokak által "kényesnek" tartott feladatra hogyan készültek fel hallgatóink. A szexuális neveléshez speciális biológiai, pszichológiai ismeretekre van szükség. Vajon kaptak-e a hallgatók elegendő információt a nemiséggel kapcsolat­ban? Feleleteiket a következő táblázatban összesítettük: I. helyen a szülők, N(%) N'(%) Válaszolt Igen Nem 98,1 75,3 22,8 100,0 76,8 23,2 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom