Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Balázs Sándor: A megújuló kollégiumi mozgalom történeti öröksége

5. Menedzseri, vállalkozási szemlélet kialakítása A magyar társadalom, a gazdaság gyökeres változások előtt áll, melyhez új ismeretekre, új szemléletre van szükség. Megnövekedett a vállalkozás, a menedzselés szerepe, új rendszerek kezdik el működésüket (helyi nevelési rendszerek, tőzsde- és bankrendszer). Úgy tűnik, hogy a Gáspár László-féle tevékenységi rendszerből a termelés- gazdálkodás felelősségére nevelést kiemelten kell kezelnünk a kollégiumban is. A lépésváltáshoz elengedhetetlen, hogy a nevelők is rendelkezzenek mindezekkel a szükséges ismeretekkel, mert csak ekkor lesznek képesek tanítványaik szemléletét megfelelően irányítani. Úgy látjuk — az előttünk járó országok ezt már felismerték, megtették --, hogy az iskola szerepe kulcsfontosságú e kérdésben. Ugyanakkor továbbra is építenünk kell nevelőmunkánk jói bevált gyakorlati kezdeményezésére a szövetkezeti, iskolaszövetkezeti mozgalom eredményeire is. Meg kell teremteni ezek működésének kollégiumi feltételeit. 6. Több kapcsolat a gyermekekkel Sajnos, a képzési rendszerünk éppen ott biztosít legkevesebb tevékenységi lehetőséget, ahol hallgatóinknak erre leginkább szüksége lenne. Ez pedig nem más, mint a nevelési feladatok gyakorlati végrehajtása, a gyermekek személyiségfejlődésének megfigyelése és irányítása. Jó szakembereket képzünk, de a nevelési feladatokra az előzőek hiányában nem készíthetjük fel jól hallgatóinkat. Nem végzünk pedagógiai képességfejlesztést. Nagy mulasztása ez tanárképzésünknek, és sok nevelő kudarcforrása rejlik ebben. A népi kollégiumi nevelőmunkában meg kell teremteni a pedagógiai képességfejlesztés lehetőségét, be kell kapcsolni a legkorszerűbb videotechnika alkalmazását e fontos feladatba. Úgy látjuk azonban, ez nem csupán technika kérdése, hanem több találkozási lehetőségre van szükség a gyerekekkel, a leendő gyakorlattal. A kollégium az együttműködés sokszínűségét alakíthatja ki, hallgatók vállalhatnak korrepetálásokat, bukott tanulók javítóvizsgára való felkészítését és lassúbb eiőmenetelű tanulók felzárkóztatását. További találkozási lehetőséget jelenthetnek, ha a népi kollégiumok hallgatói bekapcsolódnak az iskolák által szervezett nyári táborok nevelőmunkájába, esetleg a kollégium önállóan is szervezhet gyermekeknek tábort. Bevezető gondolatainkban említettük, hogy nem törekszünk teljességre a kollégiumi nevelőmunka rendszerének bemutatásában, hanem bizonyos jellegzetességeket igyekszünk kiemelni és a tapasztalatok hasznosíthatóságára 15