Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Balázs Sándor: A megújuló kollégiumi mozgalom történeti öröksége

egyéni képességüknek megfelelő teljesítmény elérését, a jó közérzetük kialakulását, a közösségi kapcsolatok erősödését. (22) A népi kollégiumok szervezetének, nevelőmunkájának és az életutak főbb tapasztalatainak ily vázlatos bemutatásánál sem hallgathatjuk el, hogy korántsem voltak a kollégiumok háborítatlan pedagógiai idill színterei. Életüket nem csupán külsődleges tárgyi akadályok, nehézségek gátolták, hanem komoly, időnként éles belső feszültségek, konfliktusok is kísérték. Nyilván itt is voltak vadhajtások. A közösségekben időnként — nem is oly ritkán — egymásnak feszült a régi nevelődés öröksége és az új kibontakozás iránti igény. Egyes diákvezetők túlértékelték felkészültségüket, szerepüket a mozgalomban. Igyekeztek diktatórikus elemeket is bevinni a vezetésbe. A tanár-diák viszony időnként problémássá vált. A tanárok egy része nem nézte jó szemmel, hogy a pedagógiai folyamatokban is irányító szerepet akartak betölteni a diákok. E feszültségek váltakozó dinamizmussal jelentkeztek életükben, de a feloldásukra irányuló tevékenységek erősítették a közösségeket, növelték a cselekvési egységet. Megújuló kollégiumi gyakorlatot, pedagógiát A népi kollégiumi mozgalommal foglalkozó tanulmányok, kötetek, az általunk feltárt vizsgálati eredmények, az életutak elemzése azt sugallja, hogy jelenünk és jövőnk pedagógiája szempontjából hasznosítani kell eredményeinket, hiszen aktualizálásra mindig van mód. Az új népi kollégiumi pedagógia vezérelvei lehetnek: 1. Demokratikus, közösségi, baráti légkör és szervezet A kollégiumi élet alapsejtjeit a primér-, a kisközösségek, szobaszövetkezetek alkossák. Optimálisnak a 10—15 fős szövetkezeteket tartjuk, melynek tagjai lehetőleg azonos tájkörzetből kerüljenek ki. Szerencsés, ha a hallgatók különböző évfolyamra járnak, mert ezáltal lehetőség adódik az egymásnak nyújtott közvetlen segítségre, amely erősíti a humanitás, a kollektivitás élményét, kialakítja a kölcsönös felelősségérzetet, segítséget. Olyan hagyományok jöhetnek létre e primér közösségekben, amelyeket a "mi" tudat erősít. A közösségek tagjai kapjanak kezdeményezési lehetőséget saját közösségükben, kapcsokkljanak sok szállal a nagyobb kollégiumi közösséghez. A szervezeti tagolódásban az alulról építkező gyakorlatot kell kialakítani. Olyan miliő, vezetési gyakorlat, tevékenységi rendszer kialakítását látjuk szükségesnek, amely minden hallgatónak adottságához mért tevékenységet biztosít, ezáltal lehetővé teszi az általunk kívánt pedagógiai 13