Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Pedagogica et Psychologica (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Balázs Sándor: A megújuló kollégiumi mozgalom történeti öröksége
- olyan igazságérzetet, igazságkeresési kényszert alakított ki a kollégiumi nevelés, melyet életük folyamán nem tudtak és nem is akartak feladni. A személyiség alapvető determinánsainak kialakításában módszereik komplexitásút figyelhetjük meg. Nem favorizáltak egy-egy módszert, hanem szükségszerűen, feladathoz illően alkalmazták azokat. A módszerek között elsődleges szerepe volt a meggyőződésnek, amelynek gyakorlásában eszközként szerepelt a tudományos ismeretek elsajátítása, a napi aktuális bel- és külpolitikai kérdések megismerése, eseményeken, rendezvényeken, találkozókon való aktív részvétel. A meggyőzés felsorolt eszközei mellett rendszeresen alkalmazták a példakép és eszménykép állítását. Nagyszerű példák voltak kollégiumi nevelőik és a velük kapcsolatot tartó demokratikus pártok vezetői. A meggyőződés módszerével alkalmazták a követelés módszerét. A különböző településekről kollégiumba került tanulók a magatartás és cselekvés más és más normáit hozták magukkal, akikből aktív közéleti embert kellett nevelni. Követelményként jelentkezett, hogy a tanulók ismerjék meg a közösségi élet szervezeti, tartalmi kérdéseit, rendszeresen tájékozódjanak a politikai kérdésekben. A különböző összejöveteleken -- szövetkezeti ülés, bizottsági és tanácsi ülés — elérték, hogy a tanulók megértették és belátták a követelmények szükségességét. Követelésükben az egymás iránti tisztelet és felelősség tükröződött. Végrehajtását az önkormányzati szervek ellenőrizték, időszakonként értékelték. Mindezek eredményeként alakult ki, hogy a kezdeti vezetőségi követelmények helyett egyre inkább a kollégium közösségének követelménye jött létre. A gyakorlás módszere is adott voit a népi kollégiumi nevelésben. Felismerték, hogy mindenfajta szokás és készség kialakításának legfontosabb feltétele a megszerzett ismeretek különböző helyzetekben való gyakorlása. A gyakorlás tette lehetővé viszonyuk megfelelő alakulását a munkához, tanuláshoz, közélethez. Nem volt frázis a közösségért végzett munka, a munka és a munkás becsülése, a hazaszeretet, más népek iránti segítségadás. A közösségi nevelés szempontjából jelentős szerepe volt még az ellenőrzés, értékelés módszerének. Értékes formája volt ennek az egymás előtt elszámolás különböző formája. Szükség szerint alkalmazták az elismerést, a büntetést, amelyek alkalmazásában összhangra törekedtek. (20) Az életutakból megismertük, hogy a népi kollégiumok tanulói nagyon "mélyről" indultak. Legszegényebb paraszt és munkás sokgyermekes családból, rossz művelődési feltételekből kerültek a népi kollégiumokba. 11
