Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kozári József: Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült Vármegyék Állandó Statisztikai Bizottságának megalakulása és tevékenysége 1860-tól 1866-ig

Az alakuló ülésre 1965. január 26-án délelőtt került sor az egri vármegyeház épületében. Erről Földváry János főispáni helytartó 1864. október 19-i 7408. számú rendelete intézkedett, mely egyben felsorolta a létesítendő bizottság tagjait is. A bizottság tagjai között találjuk Subich György első alispánt, Sávolyi Lajos megyei törvényszéki tanácsost, dr. Nagyfejeő Mihály megyei főorvost, Szabó Károly megyei alszámvevőt, Simáczius Gusztáv megyei első aljegyzőt, Perger János kanonokot, Vohler Alajos jogtanárt, Montedegoi Albert Ferenc tanárt, Boroviczinyi Gyula érsekuradalmi jószágigazgatót, Schik Ignác kompolti uradalmi igazgatót, Bajzáth József kereskedőt, Babies István érsekuradalmi jószágigazgatót és Fülöp József ügyvédet. Az alakuló ülésen Subich György első alispán akadályoztatása miatt nem tudott megjelenni, és dr. Nagyfejeő Mihály megyei főorvos sem személyesen vett részt, hanem dr. Dobányi Ignác, Eger város főorvosa által képviseltette magát. A felállítandó bizottság célja a "megyei termelési viszonyok kellő felderítése, a valóságnak lehetőleg megfelelő adatok egybegyűjtése... nem különben a megyei takarékmagtári ügyek közvetlen vezetése s annak célszerű kezelése feletti őrködés" volt.

4 A tanácskozást Földváry János főispáni helytartó nyitotta meg, aki miután üdvözölte a jelenlévőket, és örömét fejezte ki, hogy azok elfogadták meghívását, rátért a bizottság feladatainak ismertetésére. Elmondta, hogy a felállítandó statisztikai bizottság fontosságát és nagy horderejét felesleges hosszasan taglalni, hiszen "tudva vagyon, hogy a statisztika a jelenkor legbiztosabb útmutatója, s annak legnélkülözhetetlenebb alapja", ennélfogva "minden rendezett állam a legnagyobb figyelmet fordít a statisztikára, mert csak ez által ismerheti meg maga magát, s csak ezzel alapíthatja erejét a felvirágoztatását. De különösen hazánkra nézve nagy fontosságú mezőgazdászat jói felfogott igényei is követelik, hogy a termelési viszonyok kellőleg felderítve legyenek."

5 A bizottság feladata tehát a megye mezőgazdaságáról valósághű statisztikai adatokat gyűjteni, azokat összesíteni, majd a Helytartó Tanácshoz eljuttatni. Az elnöki megnyitó után a bizottság tagjai előtt is felolvasták a Helytartó Tanács 1864. július 22/35019. számú rendeletét, amit az tudomásul véve azonnal munkához látott. Az újonnan létrehozott bizottság első feladata a megyei számszék által készített előterjesztés megvitatása volt. A szóban forgó előterjesztés az 1864es év megyei terménykimutatását tartalmazta, melyet a számszék a járási közegek által benyújtott adatok alapján készített. A vita során kiderült, hogy nem egyértelműek azok a szempontok, melyek figyelembe vételével az adatfelvétel történt, s így az előterjesztések csak akkor fogadhatók el, lia az értelmezésükhöz nélkülözhetetlen kulcs a bizottság rendelkezésére áll. Határozat született arról is, hogy a lakosság rendszeres szükségletének meghatározásához mindenekelőtt a megye lakosságá20