Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Nagy József: A magyar agrártársadalom gazdasági és pénzügyi helyzete az 1929-33-as válság idején

2.800 négyszögül föld és egylovas fogat után; a IV. oszlop egy adómentes ház után." 3 6 Tisztában kell lennünk azzal, hogy az új házak adómentességet élveztek, és azok a kisbirtokok, melyeknek kataszteri tiszta jövedelme az 50 aranykoronát nem haladta meg, ugyancsak adómentesek voltak. Tévedés lenne azt gondolni, hogy Mádon különleges adónemeket találtak ki. A vizsgált 12 községben ezek az adóne­mek mind szerepelnek, de sok helyen köztartozásként szedték be az egyházi adót is (felekezeti adó, párbér). Volt, ahol szedtek iskolaadót vagy ármentesítési járulékot is. Összefoglalásképpen azt állapítja meg a szerző, hogy a földreform után a la­kásviszonyok kétségtelen javulása mellett a birtokviszonyok is jobbak, de a rendkí­vül nagy adósságteher ennek birtoklását teljesen bizonytalanná teszi. "Ott ahol ke­vés a föld, és a mezőgazdasági munkások, illetve az aratók nem kapnak részes föl­det, vagy csak nagyon nehezen jutnak ilyenhez (Mezőkövesd, Jászság), igen nagy becsülete van a "proletár" földeknek, görcsösen ragaszkodnak ahhoz, és ilyen vidé­ken - bár a legnagyobb erőfeszítés árán, - több-kevesebb pontossággal a használati díjakat is fizetik. Másutt azonban az uradalmaktól kapott részesföldeket messze fö­lébe helyezik az OFB-parcelláknak. A tapasztalat az, hogy a megszántott és az ura­dalom rendes vetésforgójában müveit és rendszeresen trágyázott részeföldeket többre értékelik, mert azok néha harmadában is többet teremnek, mint az OFB-par­cellák. A sárréti községekben a juttatottak fele ezért bérbe adta földjeit kisgazdák­nak, mások pedig - félve a nagy hátralékoktól - átíratták tehetősebb és vállalko­zóbb szellemű társaikra. Különösen a gyermektelen munkások szedik össze ezeket a földeket, és veszik át a kényszerhelyzetbe jutottaktól 4-5 q búza lelépéséért". 37 A továbbiakban kimutatja Kerék, hogy a megvizsgált 96 munkáscsalád évi átlagbe­vétele 318 pengő. Ebből az összegből az 1932. évi adóra, adóhátralékra, adósság­kamatra, és egyéb tartozások törlesztésére 191 pengőt kellett volna kifizetni. Ha mindezeknek eleget tesznek, akkor a bruttó bevétel 60 %-át erre adták volna. Tény­legesen ezekre az adósságokra fizettek 29 pengőt. Az átlag öt tagú családoknak a fenntartására így is csak 290 pengő maradt, ami éves viszonylatban napi 79 fillér ellátást jelentett. Ebből az összegből kellett testi erejét, egészségét fenntartani, a nélkülözhetetlen ruhadarabokat beszerezni, az iskolázási költségeket fedezni. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a falusi szegények között nem vetődött fel a újabb földosztás eszméje. 1920-tól kezdve annyi remény és csalódás érte őket, hogy már beletörődtek sorsukba, és annak jobbrafordulását nem remélték. A gazdasági válság évei súlyos megpróbáltatást jelentettek a komoly gazdasággal rendelkezők számára is, és semmiképpen nem látszott alkalmasnak újabb földre­form-elképzelések megvalósítására. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom