Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Nagy József: A magyar agrártársadalom gazdasági és pénzügyi helyzete az 1929-33-as válság idején
2.800 négyszögül föld és egylovas fogat után; a IV. oszlop egy adómentes ház után." 3 6 Tisztában kell lennünk azzal, hogy az új házak adómentességet élveztek, és azok a kisbirtokok, melyeknek kataszteri tiszta jövedelme az 50 aranykoronát nem haladta meg, ugyancsak adómentesek voltak. Tévedés lenne azt gondolni, hogy Mádon különleges adónemeket találtak ki. A vizsgált 12 községben ezek az adónemek mind szerepelnek, de sok helyen köztartozásként szedték be az egyházi adót is (felekezeti adó, párbér). Volt, ahol szedtek iskolaadót vagy ármentesítési járulékot is. Összefoglalásképpen azt állapítja meg a szerző, hogy a földreform után a lakásviszonyok kétségtelen javulása mellett a birtokviszonyok is jobbak, de a rendkívül nagy adósságteher ennek birtoklását teljesen bizonytalanná teszi. "Ott ahol kevés a föld, és a mezőgazdasági munkások, illetve az aratók nem kapnak részes földet, vagy csak nagyon nehezen jutnak ilyenhez (Mezőkövesd, Jászság), igen nagy becsülete van a "proletár" földeknek, görcsösen ragaszkodnak ahhoz, és ilyen vidéken - bár a legnagyobb erőfeszítés árán, - több-kevesebb pontossággal a használati díjakat is fizetik. Másutt azonban az uradalmaktól kapott részesföldeket messze fölébe helyezik az OFB-parcelláknak. A tapasztalat az, hogy a megszántott és az uradalom rendes vetésforgójában müveit és rendszeresen trágyázott részeföldeket többre értékelik, mert azok néha harmadában is többet teremnek, mint az OFB-parcellák. A sárréti községekben a juttatottak fele ezért bérbe adta földjeit kisgazdáknak, mások pedig - félve a nagy hátralékoktól - átíratták tehetősebb és vállalkozóbb szellemű társaikra. Különösen a gyermektelen munkások szedik össze ezeket a földeket, és veszik át a kényszerhelyzetbe jutottaktól 4-5 q búza lelépéséért". 37 A továbbiakban kimutatja Kerék, hogy a megvizsgált 96 munkáscsalád évi átlagbevétele 318 pengő. Ebből az összegből az 1932. évi adóra, adóhátralékra, adósságkamatra, és egyéb tartozások törlesztésére 191 pengőt kellett volna kifizetni. Ha mindezeknek eleget tesznek, akkor a bruttó bevétel 60 %-át erre adták volna. Ténylegesen ezekre az adósságokra fizettek 29 pengőt. Az átlag öt tagú családoknak a fenntartására így is csak 290 pengő maradt, ami éves viszonylatban napi 79 fillér ellátást jelentett. Ebből az összegből kellett testi erejét, egészségét fenntartani, a nélkülözhetetlen ruhadarabokat beszerezni, az iskolázási költségeket fedezni. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a falusi szegények között nem vetődött fel a újabb földosztás eszméje. 1920-tól kezdve annyi remény és csalódás érte őket, hogy már beletörődtek sorsukba, és annak jobbrafordulását nem remélték. A gazdasági válság évei súlyos megpróbáltatást jelentettek a komoly gazdasággal rendelkezők számára is, és semmiképpen nem látszott alkalmasnak újabb földreform-elképzelések megvalósítására. 86
