Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Nagy József: A magyar agrártársadalom gazdasági és pénzügyi helyzete az 1929-33-as válság idején
Az adatok szerint az 577.000 adósnak 79 %-a 5 kli-nál kisebb földterülettel rendelkező törpebirtokos volt. A törpebirtokosok 50 %-a rendelkezett valamilyen kölcsönnel, ami a törpebirtok 52,2 %-át terhelte meg. Az 5 hold alatti törpebirtokosok a LEBOSZ-nak és más hitelintézeteknek összesen 481.000.000 pengővel tartoztak, ami a mezőgazdasági kölcsönök 30,7 %-át jelentette. 3 1 Ilyen adósságállományt normális gazdasági viszonyok mellett is nehéz lett volna törleszteni, a gazdasági válság körülményei között pedig teljesen lehetetlen. A mezőgazdaság eladósodása ugrásszerűen növekedett. 1928. június 30-án az összes birtokot 1.160 millió pengő terhelte, ami a megterhelt birtokok esetében átlag 168 pengőt jelentett. Ez a teher azonban nem oszlott meg egyenlően. Az 50 hold alatti birtokosok holdanként átlag 400 pengővel, 50-100 holdig 258 pengővel, 100-1.000 holdig 216-tal és 1.000 holdon felül 133 pengővel voltak megterhelve. 3 2 A helyzetet súlyosbította, hogy a válság hatására a földárak rohamosan csökkentek. Míg 1928-ban egy 15-16 aranykorona tiszta hozadékú föld holdankénti ára 1.000 pengő körül volt, 1930-ban már csak 600 pengőt ért, a későbbi években pedig még tovább csökkent. 3 3 Mindezeket a tartozásokat kiegészítették az adó és közterhek, amelyek az 1920-as években is súlyosak voltak, a csökkenő termékárak mellett pedig megfizethetetlenek. A magyar paraszt mindig lelkiismereti kérdésnek tartotta az állammal szembeni kötelezettségének a teljesítését. Nem elsősorban az állam iránti tisztelet, hanem az az évszázadok óta kialakult ösztön irányította cselekedetét, amely a jobbágykortól kezdve a birtoklás jogát, majd a tulajdonjogot összekapcsolta az adófizetéssel. Az állam által kivetett egyenes és közvetett adók azonban az 1920-as években erőteljesen megnövekedtek. 1913-ban, az utolsó békeévben az adóbevételek pengőre átszámítva 680 millió pengőt tette ki. Az 1930-31. évi költségvetés pedig az egyharmadra csökkent ország területén 509 millió pengőt irányzott elő. Ezen túlmenően a földbirtokra kivetett adót regresszíven állapították meg, s a kisvagy szegényparaszt egy hold földje után mintegy másfélszer annyi adót fizetett, mint a nagybirtokos. Az átlagos kataszteri tiszta jövedelem aranykoronában számítva birtoknagyságcsoportok szerint országosan így oszlott meg: 3 4 Birtoknagyság kh 0-50 51-100 101-1.000 1000 fölött Átlagos kat. tiszta jövedelem aranykoronában 10,6 9,4 7,0 6,9 E számítás szerint tehát a szegényparaszt egy holdján 3,7 aranykoronával nagyobb tiszta értéket állított elő, mint az 1.000 holdon felüli földbirtokos. A föld- és ház84
