Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Nagy József: A magyar agrártársadalom gazdasági és pénzügyi helyzete az 1929-33-as válság idején
tállyal - elrendelték a földhözjuttatottak évi törlesztésének szüneteltetését 1934. decemberéig. 2 5 1933 októberében a kormány rendeletileg csökkentette a kamatlábat, amely ezután 5,5 %-nál nem lehetett magasabb, és ugyanez a rendelet vezette be a "védett birtok" intézményét is. 2 6 Ez a védettség azonban csak azokra a birtokosokra vonatkozott, akik az éves fizetési kötelezettségüknek mind a pénzintézeteknél, mind az adózásnál eleget tettek. A válság mélypontján kevés olyan gazda volt, aki ezeknek a feltételeknek megfelelt, de 1933 őszére már egyébként is többezer gazdaságot árvereznek el. Keserűség és elégedetlenség uralkodott a kisbirtokos parasztok körében, s éppen a gazdavédelmi rendelet bírálataként írja az egyik érintett: "Hogyan fedezheti kiadásait az a kisgazda, aki a kataszteri tiszta jövedelem 30szorosáig vagy azon felül adós? Ha a 6-8 pengős búzából, 2,50 pengős kukoricából kifizeti az 5 és fél százalékos kamatot és törlesztést, kifizeti a 32 pengős búzaalapon kivetett egyenes és görbeadót, egyházadót, papot, tanítót, kisbírót, levélhordót, csőszt, éjjeliőrt, csordást, kanászt stb., még ha ezeket mind fedezi is a termés, de hát miből tudja pótolni a kikopott ekekormányt, a javítás híján összerogyott vetőgépet, a dróttal összekötözött lószerszámot, mikor ezekenek az árait a kartellek vaskeze irányítja egységesen felfelé. - Üresek az istállók, sok helyen nincs meg a betevő falat, a gazda régi rongyokban jár, mert tönkretette az igazságtalan adórendszer, a magas kamat és a testén élősködő kartellpióca." 2 7 Tényekkel bizonyítható, hogy a mezőgazdaság adósságállománya a válság idején még fokozódott. Ez részben újabb kölcsönökből, részben a kamatok növekedéséből adódott. 1928-ban a hitelintézeti kölcsön állománya 760,1 millió pengő volt, 1931 végén pedig 1.363 millió pengő. Négy év alatt tehát mintegy 80 %-os növekedés következett be. Különösen súlyos volt a földhözjuttatottak eladósodása. Ezek földvásárlással kapcsolatos kölcsönügyleteit a már korábban említett LEBOSZ intézte. A LEBOSZ-kölcsönök 1929-1931 között így alakultak: 1929: 245,4 millió pengő; 1930: 286,1 millió pengő; 1931: 300.6 millió pengő. Mivel 1929 után földjuttatás lényegében már nem volt, a kölcsön állományának emelkedése egyértelműen a kamatok növekedésének a következménye volt 2 8 A legtöbb adósa a LEBOSZnak volt, és katasztrális holdanként a legnagyobb kölcsönt - 615 pengőt - ez a szervezet nyújtotta. A LEBOSZ-nak tartozó társadalmi réteg zömmel a 0-tól 5 holdig terjedő kategóriából került ki. A LEBOSZ-tartozás 1931 végén így állt: 2 9 Adósok száma 290.800 személy (az összes adós 50,4 %-a) Megterhelt terület 488.700 kh (a termőterület 8,2 %-a) Kölcsönálladék 300,6 millió pengő (az összes kölcsön 22,1 %-a) 81
