Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Nagy József: A magyar agrártársadalom gazdasági és pénzügyi helyzete az 1929-33-as válság idején

Évente több ezer holdat parcelláztak, és sok volt a kényszeregyezség is. Ha azonban nem lett volna jövedelmező a nagybirtok, akkor a tőkés bérlők hada nem vetette volna magát a mezőgazdaságra. Az 1.000 holdon felüli nagybirtoknak több mint 25 %-a bérlők kezén volt, s ez azt mutatja, hogy a bérlőknek a termelési költség, az állami adő és a haszonbér kifizetése után is kellő jövedelmet biztosított a mezőgazdasági üzem. A századfordulón kialakult és megcsontosodott bérleti rendszer volt az a sokadik tényező, amely a parasztság életlehetőségei előtt elzárta az utat. 1935-ben Magyarországon 2.798.477 kh részben vagy egészében haszonbérbe adott földbirtok volt, amely az összes földbirtok területének 17,5 %-át jelentette. Látszólag a bérletnél is a végletek dominálnak. Csaknem 37.000 azoknak az 1 hold alatti birtokosoknak a száma, akik földjüket bérletbe adták. Arányaiban azonban ez ennek a kategóriának csak nem egészen 6 %-át tette ki, és a bérbe adott terület is a birtokállományának nem egészen 6 %-át. Itt zömmel nyilván azokról a szegényparasztokról van szó, akik a földreform során lakóhelyüktől távol kaptak pár száz négyszögöl földet, de azt a nagy távolság és felszerelés híján megművelni nem tudták. A nagyobb földterülettel rendelkező csoportok mindegyike arányaiban több földet ad bérbe. A 2.000 hold fölötti kategóriában a birtokok több mint 50 %-a részben vagy teljesen haszonbérben van, területi átlaga pedig meghaladja a 25 %-ot. Ha már egy társadalmi rendszerben olyan társadalmi és gazdasági aránytalanságok voltak, mint az ellenforradalmi Magyarországon és egy földreformmal sem tudták még csökkenteni sem a kiáltó ellentéteket, legalább a bérleti rendszer lehetőséget nyújthatott volna kisegzisztenciák létrejöttére. Elvileg a kormány szorgalmazta is a kisbér letek kialakítását, a nagybirtokosok azonban szívesebben adták birtokukat bérbe nagybérlőknek. A szociális szempontok a kisbérlők mellett szóltak volna, ebben az esetben azonban problémát jelentett a bérleti díj beszedése, a szakszerű művelés és a talajerő-utánpótlás ellenőrzése, s még ezernyi előre nem látható nehézség. A nagybérlő lehet, hogy kedvezőbb feltételek mellett kapta meg a földet, de előre fizetett, hosszabb lejáratú szerződést lehetett vele kötni, meghatározott szankciókat alkalmazni. A kereken 2,8 millió kat. hold bérbe adott földből egy millió holdat tesz ki a 100 katasztrális hold alatti birtok állománya. Különösen pár holdas birtokok esetén feltételezhető, hogy ezeket a parasztok egymástól bérelték. Számítások alapján nézzük meg, hogy a nagykiterjedésű bérelt föld további része hogy oszlott meg:

6 75