Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)

csoportok 14 napon belül kötelesek voltak a tisztikaruk és választmányuk névsorát a központnak beterjeszteni és a központnak ugyancsak 14 napon belül megtett kívánságait, megjegyzéseit teljesíteni. A vidéki csoportok más programot, más célokat, mint a központ, nem tűzhettek ki. A vidéki csoportok működésükről minden hónap végén írásban vagy szóban kötelesek voltak a központnak jelentést adni. Az országos központi választmány köteles volt a vidéki csoportoknak minden segítséget megadni a működésükhöz, és a mulasztásokat legszigorúbban megtorolni. A központi választmány minden év 3. negyedévében elnöki konferenciát volt köteles összehívni, melyen valamennyi vidéki csoport elnöke vagy helyettese részt vett, az 500 főnél több taggal rendelkező csoport elnöke szavazati joggal. A központi választmány intézkedései, határozatai felett csak az országos rendes elnöki konferencián lehetett bírálatot gyakorolni, és a vidéki csoportok különleges kívánalmaikat itt tehették megbeszélés és határozathozatal tárgyává.

1

0 Az egyesület fenntartását a tagdíjakból, alapítványokból és azok kamataiból, valamint ajándékokból és egyéb bevételekből biztosították (mozi, nyomda, sajtó, jelvények, kiadványok stb.). Ezen alapszabály, amelynek alkotója nem törekedett teljességre, maradéktalanul biztosította a központi akarat érvényesítését a szervezeten belül. Erős, fegyelmezett, mindenre elszánt, minden pillanatban mozgósítható szervezet működését legalizálta. Az első alapszabály ideiglenesnek tekintendő, mivel több, az egyesületet érintő kérdéscsoporttal nem foglalkozott, azokat a későbbi alapszabályokban pótolták. Az Ébredő Magyarok Egyesülete első országos propaganda-nagygyűlését 1919. január 19-én tartotta meg a Gólyavárban; a gyűlés botrányba fulladt. Az történt, hogy az ébredő gyűlés idejére öt-hatszáz felfegyverzett csepeli munkás felvonult a Gólyavár udvarába. A teremben az ÉME szónoka a kormányt és a zsidókat szidta, "le Pogánnyal, éljen Hartha, éljen a királyság" felkiáltásokkal tüntetett a hallgatóság - mire az udvaron felsorakozott népőrség távozásra szólította fel őket. Az ébredők az Internacionálé hangjai mellett kénytelenek voltak levett kalappal kivonulni. A Gólyavárból való sértetlen kivonulásukat a rendőrség emberei biztosították. Nem maradt el most sem az utcán, kávéházakba a zsidónak vélt polgárok inzultálása, amely a későbbiekben szinte szokásossá vált.

1

1 A forradalmak elleni szervezkedés vádjával az ÉME több vezetőjét és tagját vonták bírói úton felelősségre.

1

2 A Tanácsköztársaság bukását követően óriási erővel indult meg az ébredők szervezkedése az egész ország területén. A román megszálló csapatok kivonulása Budapestről és Horthy november 16-i budapesti bevonulása újabb lendületet adott az ébredő mozgalomnak. E szervező munka kiemelkedő eseménye volt az Ébredő 56