Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Cselényi Zsuzsanna: Az Ébredő Magyarok Egyesülete működése (1918-1920)

A fenti szervezetek között is a legszélsőségesebben fajvédő a zsidógyűlölő egyesületek az Ébredő Magyarok Egyesülete volt, mely az őszirózsás forradalom győzelme után 1918. december 12-én alakult meg Budapesten. Az alakuló ülésen megválasztották az országos vezetőséget is. Az egyesület országos elnöke Szmrecsányi György dunántúli kormánybiztos lett. Az országos központi választmány és központi igazgatóság tagjai között találjuk Budavári Lászlót, Wolf Károlyt, Turchányi Albert Egont, a Hazánk című ébredő lap főszerkesztőjét, Ulain Ferenc ügyvédet, Héjjas Iván földbirtokost, Hir Györgyöt, Eckhardt Tibort, Benárd Ágostont, Szabó Józsefet, Adorján Gézát, Bajcsy-Zsilinszki Endrét, Herkely Tibort, Fodor Jánost, Sosánszki Mihályt, Borsodi Gyulát, Zákány Gyulát, Heller Istvánt, Kutkafalvi Miklóst, Friedrich Istvánt, Hegedűs Györgyöt, Macky Emilt, Weisz Konrádot, Pröhle Vilmost, Méhely Lajost, Horváth Gézát, Barczay Ferencet, Dániel Sándort, Fodor Gyulát, Lipovniczky Pált, Kukachovich Lajost, Mádl Gézát.

9 Az ÉME a nemzetvédelmi intézmények között az első helyet foglalta el, vezetőit és tagjait megtaláljuk mind a kormányban, mind a helyi vezetésben. Példaként említem meg, hogy Benárd Ágoston a Simonyi Semadam- és a Teleki-kormányban is miniszter volt. Az ébredők látták el az egyetemi ifjúság különböző bajtársi szövetségeit, karhatalmi alakulatait fegyverekkel, egyéb felszerelésekkel. A pénzbeni kormánytámogatást is az ÉME-n keresztül kapták. Az egyesület igen jó kapcsolatot tartott fenn a Prónai-Héjjas-féle különítményekkel. Az ÉME 1919. január 6-án Budapesten megtartott országos közgyűlése elfogadta az egyesület első alapszabályát, melyet a magyar királyi belügyminiszter az év november 19-én hagyott jóvá. Az alapszabály az egyesület célját az alábbiakban rögzítette: a keresztény és magyar nemzeti közszellem felébresztése, a fajiság védelme mind közgazdasági, kulturális, mind társadalmi téren. Az egyesület célját erkölcsi eszközökkel törekszik elérni. Ezen alapszabály alapján az egyesület rendes tagja lehetett minden 18. életévét betöltött férfi vagy nő, aki a megfelelő tagdíjat befizette, és a tagfelvevő bizottság által rendes tagnak felvétetett. Rendkívüli tag lehetett minden 18. életévnél fiatalabb egyén, aki az egyesület célját felfogni képes, és kilátás van arra, hogy az azért folytatott küzdelemre nevelhető. A rendkívüli tagok az egyesületnek meghatározott külön helyiségeit látogathatták, és az ifjúsági bizottság gondos felügyelete alatt állottak. Az egyesületi tagság alapvető feltétele a keresztény származás és a fedhetetlen jellem volt. Az egyesületnek fentieken túl voltak még alapító, tiszteletbeli, dísz- és klubtagjai. Minden rendes tag évi 24 korona, klubtag évi 120 korona, a rendkívüli tag évi 6 korona tagdíjat fizetett. Minden tag kötelezettsége három évre szólt, aki ezen idő leteltével az egyesületből ki akart lépni, tartozott kilépési szándékát három hónappal előbb a tagfelvevő bizottságnak írásban bejelenteni, ellenkező esetben további három évet vállalt. Az Egyesületbe való belépés igen 54