Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Sectio Historiae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Bozsik Rafael: Az egri érsekség birtokainak előtörténete az 1799. évi conscriptio tükrében

nem inkább a jobbágyi népességtől földesűri-egyházi jogon szedett járadékokbői. A paraszti kézben levő szántó terület ekkor összesen 17.843 hold terjedelmű. Ezen földekről tized és kilenced fejében 7.279 fr. 8 dénár értékben folyik be gabona az uradalmi magtárakba (illetve a pénztárba készpénzben ennek értéke kerül megváltás esetén). Ugyanekkor a majorsági szántók összesítve 4.905 holdat tesznek ki. A termésükből előálló jövedelem 4.612 fr. 8 dénár. Igen elgondolkoztató az arány, ha a járadékok útján nyert értékmennyiség mellé állítjuk ez utóbbit. Mindehhez vegyük hozzá, hogy a 4.612 fr. 8 dénár majorsági termésértéket megközelítőleg 10.725 fr 10 dénárt érő jobbágyi robotmunka felhasználásával érték el. így igen meglepő következtetésre juthatunk a robotmunka hatékonyságáról. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a vizsgált forrás szerint az uradalom keretei között roboterővel folyó majorsági termelés csak igen szerény teljesítménnyel büszkélkedhet. így a mérhető, számszerűen is elemezhető adatsorok más forrás hiányában is, de azoktól is jóval beszédesebben megmondják, hogy miért kívánta korábban Eszterházy, a nagy egri püspök a robotmunka tényleges igénybevétele helyett a szerződéses megváltást. Ekként kapunk magyarázatot arra is, hogy miért nem volt számottevő az urbárium bevezetése óta az elzselléresedés, sőt miért növekedett a telkes jobbágyok száma, s a kezükön lévő földterület nagysága is. 16