Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A Habsburg-segítség szerepe Eger vár 1552-es védelmében

kaphatott. így Magyarország a török támadásaival szemben teljesen magára maradt [1], Fráter György Erdély és a királyi (Habsburg-) Magyarország egyesítésével a török elleni nagy felszabadító háborút akarta megkezdeni, és minden eszközzel távol szerette volna tartani a pusztulást Erdély földjéről. De nem ismerte fel, hogy a Habsburgoktól nem lehet várni az> ország felszabadítását; így 1551-ben könnyelműen megnyitotta Erdélyt a Habsburg-elnyomók előtt. A Habsburgok Castaldo gróf vezetésével nem küldtek olyan erőket Erdélybe, amelyek elegendők lettek volna a török támadás elhárítására. A szultán nem nyugodott bele Erdély és Magyarország egyesítésébe, mert az egyesített területek harapófogóként fogták volna közre a török magyarországi hódításait. Magyarország és Erdély egyesítése kirobbantottat a török újabb támadását [2]. Szokolovics Mehemed beglerbég 1551. őszén elfglalta Lippát, majd ostrom alá vette Temesvárt is. A beglerbég azonban kénytelen volt elvonulni a Losonczy István által hősiesen védelmezett vár alól. Ferdinánd királynak Castaldo és Pallavicini tábornokok által vezetett spanyol-német és Fráter György erdélyi hadserege már csak a török elvonulása után kezdte meg a hadműveleteket, de Lippa visszavételén kívül más eredményt nem tudott elérni. Az újonnan kitört török háború első éve Fráter György meggyilkolásával ért véget 1551. december 17-én. Az 1552. február utolsó napján megnyílt országgyűlésen a király megígérte, hogv ő kész személyesen, két fia kíséretében, egész erejével az ellenséggel szembeszállni, ha megindul a fenyegető török hadjárat. Felhívta a rendeket, hogy ők is intézkedjenek áldozatkészséggel a veszély elhárítására fegyveresek és adó megajánlásáról [3]. A bécsi udvar látta a török veszedelmet, de csak annyiban gondoskodott a török elleni védelemről, amennyiben az örökös tartományok érdeke megkívánta. Ez a Magyarországnak szánt úgynevezett „védőbástya-szerep" a Habsburgországok megmentését szolgálta, de ellentétben állott hazánk érdekeivel. Castaldo császári zsoldosvezér erdélyi működése sem volt egyéb, mint rendszertelen, lázas kapkodás és tervszerűtlen készülődés. Temesvár szívós védelemre való berendezésében kevés igyekezetet tanúsított, mivel Lippát tartotta Erdély kulcsának. A székelyek Fráter György meggyilkolása miatt bármely pillanatban készen álltak az orgyilkos tábornok elleni felkelésre. A császári zsoldosok Erdélyben a Habsburg-elnyomás eszközei voltak, az országot ellenséges területnek tekintve kíméletlenségben nem maradtak el a török mögött. Castaldo zsoldosai „mindenütt oly kegyetlenül viselték magukat, hogy a lakosok inkább a töröknek rabszolgáivá akarnak válni, mint a labancoknak szállást adni, mert mindenütt ölnek, rabolnak, dúlnak, kegyetlenkednek dühökben" [4]. „S fegyelmezetlen, makacs, barom nép, melyet még saját romlása sem tart vissza a kicsapongástól, — írja maga Castaldo —, sokkal inkább pusztítja s ejtheti kétségbe az országot, mint magok a törökök s tatárok" [5]. Alig kezdték meg tanácskozásaikat a rendek a pozsonyi országgyűlésen, amikor február 24-én Tóth Mihály és Nagy Ambrus hajdúi a törököktől elfoglalták Szeged városát. A siker híre országszerte nagy lelkesedést keltett. Dobó István egri várkapitány a szegedi győzelem hírére Po322-