Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

der imperfektiv alakokban valamivel erősebb iteratívitás mint az alapigében, így pl. a citaV - procitat' - procitivat' esetén. W. Boeck az idézett négy nagy korreláció-típus áttekintése után úgy látja, hogy a II. és III. típusba tartozó korrelációkat Aktionsartok keresztezik. Ilyenek a perfektiválás útján keletkezett korrelációk. Az imperfektiválás eszközei, a többi szuffixum csak enyhén zavarják meg az aspektus viszonyt. Ennek a történeti oka valószínűleg abban rejlik, hogy az új aspektuskategóriát előbb az imperfektiválás eszközei fejezték ki és a perfektiválás eszközei csak később kezdték jelölni az aspektusviszonyokat. Ezért az általános lexikai jelentésekkel rendelkező Aktionsartok legyőzése még nem ment egyformán végbe mindenütt. W. Boeck azt ajánlja, hogy akkor, amikor az aspektuskorrelációt valamelyik Aktionsarttal kapcsolatos sajátos prefixum, vagy szuffixum zavarja meg, helyes lenne, ha a gyakorlatban A. Mázon és M. Braun (..Grundzüge der slavischen Sprachen", Göttingen, 1947.) terminológiája alapján ,,félig üres" prefixumokról és szuffixumokról beszélnénk. Ehhez a magunk részéről csak azt fűzhetjük hozzá, hogy Ju. S Maslov terminusa — a „viszonylag üres" prefixum szintén nagyon alkalmasnak kínálkozik itt. Ily módon az aspektus és Aktionsart közti átmeneti jelenségeket terminológiailag már kellőképpen számításba vehetnénk. Ezáltal megtalálnánk a középutat abban a vitában is, hogy a Stroit' - postroit', pisát' - napisat' típusú korrelációkban tiszta vidpárral van-e dolgunk, vagy nem. Ha ugyanis a félüres (viszonylag üres) prefixumokból és szuffixumokból indulunk ki, akkor kiderül, hogy az úgynevezett üres előképzők eredeti jelentése mindenütt sem el nem homályosult teljesen, sem meg nem maradt teljesen. Az üres és félüres (viszonylag üres) prefixumok megkülönböztetése lehetővé teszi azt is, hogy pontosabban meghatározzuk a prefigálás helyét az aspektuskorreláció nyelvi kifejezésén belül a mai orosz nyelvben. Joggal mondják, hogy az aspektuskorreláció kifejezésének fő eszköze a szuffigálás: amint már eddig is láttuk, ennek csaknem mindig tényleg csak alakképző funkciója van, míg a pref igái ásnak túlnyomórészt szóképző funkciója van, csak másodsorban van alakképző funkciója is, és a szuffigálással összehasonlíthatatlanul több vidpárt képzünk mint prefigálással. Nyilván ilyen meggondolás alapján merül fel olykor-olykor W. Boeck szerint az a még S. Karcevskire visszanyúló nézet, hogy prefigálással csak nagyon ritkán kapunk igazi tiszta aspektuskorrelációt. W. Boeck azonban, megvizsgálva az üres és félüres prefixumok viszonyát, annak a véleményének ad kifejezést, hogy Karcevski nézete a prefigálásról kissé pesszimista. Szerinte Usakov szótárában 343 üres po- és o- képzésű vidpárt találunk. Túlnyomórészt olyan igékről van itt szó, amelyek jelentésüknél fogva alig tagolhatok csoportokra és amelyeknél a perfektiv alak az imperfektiv alakkal teljes korrelációt alkot; imperfektíva tantum viszonylag kevés van. 458 vidpárt képeznek a többi üres prefixumokkal; korántsem kell minden esetben a prefixumot félüres jelentésűnek tekinteni. Ezért — mondja 201-